Árokrendszer (választási rendszerek)

Választási rendszerek
Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting) ismerik, ezzel szemben a magyar kifejezés a német Grabenwahlsystem kifejezéssel azonos. Az árokrendszer a nem kompenzációs vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik.

Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. Ezt a rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztásához alkalmazzák például Japánban, Tajvanon, Oroszországban és Argentínában. Európában Andorra listás blokkszavazással, Litvánia kétfordulós rendszerrel, Olaszország pedig egyszavazatos változatban használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől általában az árokrendszer arányossága nagyban változó^[1]

Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a vegyes arányos képviseletnek (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.

Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.^[2] Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi – az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendert írt elő a törvény.^[3]

Ország	Testület	Egyéni mandátumok száma	%	rendszer	Pártlistás (arányos) mandátumok száma	%	rendszer	Egyéb mandátumok száma	%
Andorra	Völgyek Általános Tanács	14	50%	listás blokkszavazás	14	50%	pártlistás arányos
Argentína	Cordoba provincia törvényhozó testülete	26	37%	relatív többségi	44	63%	pártlistás arányos
	Rio Negro provincia törvényhozó testülete	24 (3 mandátumos kerületek)	52%	pártlistás arányos	22	48%	pártlistás arányos
	San Juan provincia törvényhozó testülete	19	53%	relatív többségi	17	47%	pártlistás arányos
	Santa Cruz provincia törvényhozó testülete	14	58%	relatív többségi	10	42%	pártlistás arányos
Grúzia	Parlament	30	20%	kétfordulós	120	80%	pártlistás arányos
Guinea	Nemzetgyűlés	38	26%	relatív többségi	76	74%	pártlistás arányos
Kínai Köztársaság (Tajvan)	Törvényhozó gyűlés	73	65%	relatív többségi	34	30%	pártlistás arányos	3	5%
Kirgizisztán	Legfelsőbb Tanács	36	40%	relatív többségi	54	60%	pártlistás arányos
Japán	Képviselőház	289	62%	relatív többségi	176	38%	pártlistás arányos
	Felsőház	147	60%	SNTV	98	40%	pártlistás arányos
Litvánia	Parlament	71	50%	kétfordulós	70	50%	pártlistás arányos
Nepál	Képviselőház	165	60%	relatív többségi	110	40%	pártlistás arányos
Oroszország	Állami Duma (képviselőház)	225	50%	relatív többségi	225[4]	50%	pártlistás arányos
Szenegál	Nemzetgyűlés	105	64%	relatív többségi	60	36%	pártlistás arányos
Fülöp-szigetek	Képviselőház	253	80%	relatív többségi	63	20%	pártlistás arányos
Tádzsikisztán	Képviselőház	41	65%	kétfordulós	22	35%	pártlistás arányos
Tanzánia[5]	Nemzetgyűlés	264	67%	relatív többségi	113 (női listák)	29%	pártlistás arányos	16	4%
Venezuela[6]	Nemzetgyűlés	113	68%	relatív többségi	51	31%	pártlistás arányos	3	2%
Ország	Testület	Egyéni mandátumok száma	%	rendszer	Többségi képviseleti mandátumok száma	%	rendszer	Egyéb mandátumok száma	%
Új Zéland	Niue Országház	14	70%	relatív többségi	6	30%	relatív többségi blokkszavazás
Brit tengerentúli területek	Anguilla	9	69%	relatív többségi	4	69%	relatív többségi blokkszavazás
	Turks és Caicos Szigetek	10	48%	relatív többségi	5	24%	relatív többségi blokkszavazás	4 kinevezett + 2 ex officio	28%
	Brit Virgin Szigetek	9	69%	relatív többségi	4	69%	relatív többségi blokkszavazás

• A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.^[7]
• Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
• Seychelle-szigetek
• Mexikó
• Monaco
• Pakisztán
• Jersey (Egyesült Királyság)
• Olaszország

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallel voting című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.