Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1292–1338)
 | Ez a szócikk III. András magyar király leányáról, az utolsó férfiági Árpád-sarjról szól. Hasonló címmel lásd még: Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271). |
 | Nem tévesztendő össze a következővel: Árpád-házi Szent Erzsébet. |
| Ez a szócikk Erzsébet, boldoggá avatott szűzről szól. Hasonló címmel lásd még: Boldog Erzsébet (egyértelműsítő lap). |
| Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő | |
| boldog | |
| Születése | |
| 1292 Buda | |
| Halála | |
Töss Convent | |
| Tisztelete | |
| Boldoggá avatása | hivatalosan nem avatták boldoggá |
| Sírhely | Töss Convent |
Árpád-házi (boldog) Erzsébet magyar királyi hercegnő (Buda, 1292 – Svájc, Töss, 1338. május 6.) magyar királyi hercegnő, domonkos apáca. III. András magyar király és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leánya, az Árpád-ház utolsó sarja nőágon.
Élete
1292-ben született III. András és Fenenna kujáviai hercegnő egyetlen leányaként. Hároméves korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis tizenkilenc éves édesanyja. A kis hercegnőt 1298. február 12-én Vencel cseh herceggel, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta fiával jegyezték el, neveltetése miatt Bécsbe vitték. Az eljegyzést Vencel királlyá választásakor, 1301-ben megújították, a házasság azonban mégsem jött létre.
Apjának 1301. január 14-én bekövetkezett halála után mostohaanyja, Ágnes magával vitte Bécsbe, Albert király meggyilkolása után fölépíttette a königsfeldeni klarissza kolostort. 1310-ben maga is belépett oda, Erzsébetet pedig a tössi domonkos apácákhoz adta. Erzsébet ott élt haláláig, 1338. május 6-án halt meg, utolsó éveiben teljesen béna volt.
A kolostorban temették el, sírját a kolostorral együtt a reformátorok a 16. században feldúlták. Sírkövét ma a zürichi Landesmuseumban őrzik. Fennmaradt korabeli legendája. A római katolikus egyház boldogként tiszteli, habár hivatalosan nem avatták boldoggá.
További információk
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [2]
- Puskely Mária: Árpádházi Boldog Erzsébet. A tössi domonkos nővérek és a XIV. századi misztika; Detti, Róma, 1980
- Puskely Mária: Árpád-házi Szent Margit és ifjabb Szent Erzsébet tössi legendája; ford. Pálos Margit; Ameko, Budapest, 1992
Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
