Alberto Grimaldi
Alberto Grimaldi | |
Született | 1925. március 28.[1][2] Nápoly[3] |
Elhunyt | 2021. január 23. (95 évesen)[4] Miami[5] |
Állampolgársága | olasz |
Foglalkozása |
|
| |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alberto Grimaldi (Nápoly, 1925. március 28. – Miami, Florida, USA, 2021. január 23.) olasz filmproducer. Az 1960-as évek eleje óta dolgozott a filmszakmában: eleinte spagettiwesternek elkészítésében működött közre, később olyan jeles filmalkotók munkásságát támogatta, mint Federico Fellini, Gillo Pontecorvo, Pier Paolo Pasolini, Bernardo Bertolucci és Martin Scorsese.
Pályafutása
Alberto Grimaldi neve korántsem olyan ismert a magyar közönség előtt, mint híres kollégái és honfitársai közül például Carlo Pontié vagy Dino De Laurentiisé. Noha viszonylag kevés film elkészítésében működött közre, mégis kiemelt helye van a filmtörténetben, hiszen ma már klasszikusnak számító alkotások készülhettek el az ő anyagi támogatásának köszönhetően.
Grimaldi eredetileg ügyvédnek tanult, majd jogászként helyezkedett el a filmiparban. Hamar felismerte a filmgyártásban rejlő jövedelmező anyagi lehetőségeket, ezért 1962-ben saját filmgyártó vállalatot alapított PEA néven (egyes netes források a céget E.P.A. néven említik!). Még abban az évben jelentkezett első produkciójával. Az akkortájt divatba jött spagettiwesternek lendítették fel Grimaldi cégét: a műfaj kiemelkedő alakja, Sergio Leone két filmtörténeti klasszikusa, a Pár dollárral többért és A Jó, a Rossz és a Csúf is Grimaldi támogatásával készült el. E műfajban említésre méltó sikert ért el a Hé, barátom, itt van Sabata! című filmmel is. A '60-as évek végétől a modern filmművészet jeles alkotóit is pártfogásába vette. Federico Fellinivel először a Toby Dammit című szkeccsfilm révén került kapcsolatba, majd közreműködött a maga idejében megbukott Fellini-Satyricon megszületésében is. Sajnos később a Fellini-Casanova és a Ginger és Fred sem bizonyultak anyagi sikernek, de Grimaldi büszke arra, hogy szerepe volt e filmek létrejöttében. Támogatott olyan, politikai témájú alkotásokat is, mint Gillo Pontecorvo Queimada vagy Francesco Rosi Kiváló holttestek című munkái. Pier Paolo Pasolininek és Bernardo Bertoluccinak köszönhetően az 1970-es évek első felében szinte állandó vendég volt az olasz bíróságokon. Olyan, ma már filmtörténeti értékű alkotások miatt vonták felelősségre, mint az Utolsó tangó Párizsban, a Huszadik század, Az Élet trilógiája és a Salò, avagy Szodoma 120 napja. Az utóbbival különösen megszenvedte: Pasolini utolsó filmje kapcsán ugyanis vizsgálat indult annak tisztázására, hogy pontosan miféle tortúrákat kellett kiállniuk az áldozatokat alakító tizenéveseknek. Annak ellenére, hogy Grimaldit a rendező, Pasolini be se engedte a forgatásra (!!), a bíróság elítélte a producert, de az ügy végül felmentéssel zárult le végérvényesen. (Az igazság kedvéért jegyezzük meg, hogy a kockázatosabb művészfilmeket Grimaldi az amerikai United Artists égisze alatt hozta tető alá.)
Grimaldi 2002-ben, több mint 15 év kihagyás után tért vissza a szakmába Martin Scorsese New York bandái című filmjének köszönhetően, melynek produceri munkálataiban – sok mindenki mellett – fia, Maurizio Grimaldi is szerepet vállalt.
Filmjei
- 1962 Cabalgando hacia la muerte (El Zorro)
- 1964 Los Rurales de Texas
- 1965 Pár dollárral többért (Per qualche dollaro in più) (nincs feltüntetve a stáblistán)
- 1966 La Muerte cumple condena
- 1966 Az inkák kincse (Das Vermächtnis des Inka)
- 1966 La Resa dei conti
- 1966 A Jó, a Rossz és a Csúf (Il buono, il brutto, il cattivo)
- 1967 Scusi, facciamo l'amore?
- 1967 Attentato ai tre grandi
- 1967 Faccia a faccia
- 1968 A zsoldos (Il Mercenario)
- 1968 Különleges történetek (Histoires extraordinaires, a Toby Dammit című epizód)
- 1969 Queimada
- 1969 Hé, barátom, itt van Sabata! (Ehi amico… c'è Sabata, hai chiuso!)
- 1969 Rebus
- 1969 Egy nyugodt vidéki helyecske (Un Tranquillo posto di campagna)
- 1969 Fellini-Satyricon
- 1971 Óceán (Oceano)
- 1971 Indio Black, sai che ti dico: Sei un gran figlio di…
- 1971 Dekameron (Il Decameron)
- 1971 È tornato Sabata… hai chiuso un'altra volta
- 1971 Africa ama
- 1971 Trastevere
- 1972 Canterbury mesék (I racconti di Canterbury)
- 1972 E poi lo chiamarono il magnifico
- 1972 Utolsó tangó Párizsban (Ultimo tango a Parigi)
- 1972 La Mancha lovagja (Man of La Mancha)
- 1973 Storie scellerate
- 1974 Az Ezeregyéjszaka virágai (Il fiore delle mille e una notte)
- 1975 Il Mio nome è Scopone e faccio sempre cappotto
- 1975 Salò, avagy Szodoma 120 napja (Salò o le 120 giornate di Sodoma)
- 1976 Kiváló holttestek (Cadaveri eccellenti)
- 1976 Huszadik század (1900 / Novecento)
- 1976 Fellini-Casanova (Il Casanova di Federico Fellini)
- 1979 Utazás Anitával (Viaggio con Anita)
- 1980 Corse a perdicuore
- 1986 Ginger és Fred (Ginger e Fred)
- 2002 New York bandái (Gangs of New York)
- 2003 La Tivù di Fellini
Fontosabb díjak
- 2003 jelölés New York bandái (legjobb film) (megosztva Harvey Weinsteinnel)
- 2003 jelölés New York bandái (legjobb film) (megosztva Harvey Weinsteinnel)
- 1987 jelölés Ginger és Fred (legjobb idegen nyelvű film) (megosztva Federico Fellinivel)
- 1970 díj Legjobb producer (az addigi életműért)
Jegyzetek
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Alberto Grimaldi, Producer of ‘The Good, the Bad and the Ugly’ and ‘Gangs of New York,’ Dies at 95 (angol nyelven)
- ↑ https://www.hollywoodreporter.com/news/alberto-grimaldi-gangs-of-new-york-producer-dies-at-95, 2021. február 18.
Források
- Alberto Grimaldi az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Filmművészetportál
- Olaszország-portál