Areszasz

Areszasz^[1] (néhol Lukániai Areszasz, ógörögül: Ἀρέσας; latinul: Aresus; Plutarkhosznál: Arcesus) i. e. V. és IV. század körül élt,^[2] feltehetően Philolaosz idősebb kortársa) ókori görög püthagoreus filozófus, a püthagoreus iskola vezetője.

Areszasz Lukániában, a dél-itáliai Magna Graecia tartományában, esetleg éppen Krotónban született. Ismertebb tanítványai voltak Philolaosz és Aszpendoszi Diodórosz.^[3] Valószínűleg Krotónban a püthagoreus iskola vezetője volt, magától Püthagorasztól számítva a hatodik.

Areszasznak valamikor menekülnie kellett Krotónból a püthagoreusok ellenségei elől. Püthagorasztól töretlen sorban ő lehetett az iskola utolsó vezetője, bár Iamblikhosz neoplatonista filozófus úgy említi Areszaszt, hogy „újraalapította” az iskolát, ami arra utal, hogy a közvetlen utódlás megszakadhatott.^[2][4]

Egyes neopüthagoreus szövegek neki tulajdonítják a dór dialektusban írt Az emberi természetről (ógörögül: περὶ φύσιος ἀνθρώπου, peri phüsziosz antropu) címet viselő művet, amelyből körülbelül egy oldalnyi töredéket Sztobaiosz őrzött meg művében,^[5] de mások azt feltételezik, hogy ezt egy Aiszara (Aesara) nevű püthagoreus nő írta, akiről egyesek azt állítják, hogy Püthagorasz lánya volt.^[6]. A jelenkori kutatók egy része a művet archaikus stílust utánzó neopüthagoreus hamisítványnak tartja.

A mű egy elméletet vázol a természetjogról és az emberi lélek háromoldalú természetével kapcsolatosan.^[7] Többek között Arisztotelész és Catullus is hivatkozik rá.

Más források Areszaszt összetévesztik egy Lukániai Areszandrosz nevű személlyel, bár róla mára nevén kívül semmi egyebet sem tudunk, és a mai tudósok ezt tévedésnek is tartják.^[2][8]

• Püthagoreusok

• William Smith (szerk.): A Dictionary of Greek and Roman biography and mythology, (’A görög és római életrajz és mitológia enciklopédiája’), London, 1873, Aresas szócikk (angolul)
• Leonid Zhmud: Pythagoras and the Early Pythagoreans (’Püthagorasz és a korai püthagoreusok’), oroszból fordította Kevin Windle és Rosh Ireland. 1. kiadás, Oxford, Oxford University Press, 2012. 336. oldal (angolul)
• Trevor Curnow: The Philosophers of the Ancient World: An A-Z Guide (’ Az ókori világ filozófusai A-Z-ig’), A&C Black, 2006, ISBN 9781849667715, Hozzáférés: 2024. február 6. (angolul)
• Philip Sidney Horky: Plato and Pythagoreanism (’Platón és a püthagoreizmus’), Oxford University Press, 2016, ISBN 9780190465704, Hozzáférés: 2024. február 6. (angolul)