Bíró Mihály (festő)

Ez a szócikk a festőről, grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bíró Mihály (egyértelműsítő lap).

Bíró Mihály
Önarcképe (1920 körül)
Született	1886. november 30. Budapest
Meghalt	1948. október 6. (61 évesen) Budapest
Alkotott	1901–1948
Nemzetisége	magyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Mihály témájú médiaállományokat.

Bíró Mihály, olykor Biró Mihály, született Weinberger Mihály (Budapest, 1886. november 30.^[1] – Budapest, 1948. október 6.) magyar festő, plakáttervező, grafikus és szobrász. Bíró Dezső féltestvére.^[2][3]

Weinberger Dávid fűszerkereskedő és Neu Róza fia. Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjasként Berlinben, Párizsban és Londonban végezte tanulmányait. 1910-ben a The Studio plakátpályázatán első díjat nyert. Hazatérve szociális irányú plakátjaival tűnt fel, amelyek között a legismertebb a Népszava kalapácsos munkása. 1912–1913-ban a Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a május 1-i ünnepségek dekorációinak nagy részét is ő tervezte. A kommün bukása után Bécsbe költözött, ahol a Bühne című színházi lap rajzolója lett, emellett kereskedelmi és filmplakátokat is készített. 1925. augusztus 3-án Bécsben házasságot kötött Zechmann Janka Teréziával.^[4] Berlinben, Pozsonyban és Nyitrán töltött emigrációs évei alatt a szociáldemokrata pártok részére falképeket, plakátokat készített. A náci terjeszkedés elől Párizsba menekült, 1947-ben tért vissza a magyar kormány hívására.

• Pro Arte Érem (1947)

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
• Bíró Mihály^{[halott link]}. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 28.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

• Plakát

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.
• Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp., 1915. Endrényi ny.
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Berény Róbert: B. M. (Szabad Műv. 1948. 7-8. sz.)