Búndí
Búndí (बूंदी, Bundi) | |
Közigazgatás | |
Ország | India |
Állam | Rádzsasztán |
Irányítószám | 323001 |
Körzethívószám | 747 |
Népesség | |
Teljes népesség | 103 286 fő (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 268 m |
Időzóna | UTC+05:30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 25° 26′ 18″, k. h. 75° 38′ 14″25.438333333333, 75.63722222222225.438333°N 75.637222°EKoordináták: é. sz. 25° 26′ 18″, k. h. 75° 38′ 14″25.438333333333, 75.63722222222225.438333°N 75.637222°E | |
Búndí weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Búndí témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Búndí (hindi: बूंदी, angolul: Bundi) város India ÉNy-i részén, Rádzsasztán államban. Kota városától 35 km-re ÉNy-ra fekszik. Lakossága 103 ezer fő volt 2011-ben.[1]
Rudyard Kipling irodalmi Nobel-díjas angol író és költő itt írta a A dzsungel könyve című novellagyűjteményét.
Búndí középső részén terül el a Naval Szágar-tó, egy közepén levő kis szigettel.
Történelem
Búndí államot 1341-ben alapította Ráv Déva, a Hárá Csauhán rádzsput dinasztia tagja. A palota építését a 16. században kezdték el, s a következő 200 év alatt a hegyoldal különböző szintjein az uralkodók mindig hozzáépítettek. A palota leglátványosabb része az 1660-ban épült Csattar Mahal és az 1748-1770 között épült Csitra Sála, amely egy függőkertre néz.
Népesség
Lakosok száma | 65 047 | 88 871 | 103 286 |
1991 | 2001 | 2011 |
Látnivalók
Búndi fénypontja a palota. Hihetetlen rámpák és lépcsősorok vezetnek ide-oda a véd-művek között, felettük erkélyekkel, kupolák és csúcsívek erdejével. A palotát a rádzsput stílus képviselőjének tartják. A palota feletti Csitra Sála 17-18. századi kifinomult freskókat rejt. A képek témája a Rádhá-Krisna legenda, vallási szertartások, vadászjelenetek és más hercegi szórakozások. A Csitra Sála mögött ösvény vezet meredeken fel a hegyoldalon a középkori Taragari erőd romjaihoz és egy jókora TV-adótoronyhoz. Innen páratlan kilátás nyílik a városra. Gyalog elbűvölő élmény a hagyományos boltokkal és épületekkel teli Búndí felfedezése.
A városban több mint 50 lépcsős kút van, közülük a legszebb a város közepén lévő, 46 m mély Rání kí Bávlí. A 17. században épült és gazdagon díszített boltívekkel, szobrokkal. A város északi végén áll a 18. századi Szukh Nivász Mahal, egy Dzsait Szágar-tóra néző romantikus nyári palota. A tó másik végében királyi síremlékek vannak, nyugati oldalán pedig egy elegáns vadásztorony, a Sikár Burdzs.
Galéria
- Városkép
- A palota és az erőd falai
-
- Óvárosi sikátor
- A palota
- Városkép
- Templom
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ http://www.censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/India2/Table_2_PR_Cities_1Lakh_and_Above.pdf
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bundi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bundi (Inde) című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Nyitott szemmel: India, 2011.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap