Balassa-kastély

Balassa-kastély
Ország Magyarország
TelepülésRagály
Épült1743
Stílus
CsaládRagály, Balassa
CímRákóczi u. 16.
Elhelyezkedése
Balassa-kastély (Magyarország)
Balassa-kastély
Balassa-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 14″, k. h. 20° 31′ 07″48.403888888889, 20.51861111111148.403889°N 20.518611°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 14″, k. h. 20° 31′ 07″48.403888888889, 20.51861111111148.403889°N 20.518611°E
Ragályi-Balassa Ferenc kastélya (1903)

A Balassa-kastély Ragály község egyik műemléke. A kastély 1743-ban épült.

A község déli oldalán emelkedő domb oldalában, közel egymáshoz, két kastélyépület áll. Mindkettőt a környéken birtokos Ragályi család építtette. A „sárga kastélynak” nevezett épület főhomlokzata a 18. század közepén Gömör vármegyében épült barokk kastélyok képét mutatja (háromszögű, címeres oromzat, díszes vakolat pillérek, kosáríves ablakrácsok, dupla tető). Ez az épület volt a Ragályi-Balassa bárók otthona. Ragályi Ferenc 1894-ben feleségül vette Báró Balassa Emmát (1872-1936), családja utolsó tagját, a király engedélyezte a két név egyesítését és a bárói cím használatát. Ezt követően a kastély udvari homlokzatát átépítették, bővítették. Az átépítést megelőzően az udvari homlokzatról készült fényképfelvételt közöl Borovszky, Gömör vármegyéről kiadott monográfiájában. Így ismert az átépítés mértéke. A két udvari szárnyra emeletet építettek, a közöttük lévő kis udvart beépítették. Új főbejáratot, előcsarnokot, télikertet alakítottak ki. Szerencsére az eredeti főhomlokzatot változatlanul hagyták. Apjuk halálát követően a kastélyt és birtokot két lánya, Mária (1894- ? ), Lukács Endréné és Karola (1901-1979), Ragályi Ferencné örökölték.

A család egy másik ága a reform korban egy emeletes, klasszicista formajegyeket viselő újabb, „fehér kastélynak” nevezett, igényesen kialakított lakóépületet építtetett. Az emeletes főtömb közepén, ívesen alakított rizalit van. Az épületet két oldalról, a homlokzat síkjában tartott, földszintes, pártafalas, az udvar felé féltetős, szárnyak határolják. Borovszky a fentebb említett monográfiájában, erről az épületről is közöl fényképet. Az igényesen alakított kastélybelső (részben felújítva) mindkét szinten boltozattal fedett helyiségek, az oválisan alakított és boltozott nagyterem, a díszített kétszárnyú ajtók, kazettás parketta, a félkörbe szerkesztett emeleti lépcső valószínűsíti az építés idejét. A család irattára, az építkezésekre vonatkozó dokumentumokkal, a második világháború során elkallódott, elpusztult. A kastély tulajdonosa volt Ragályi Nándor (1814-1881), a rozsnyói kerület 1848-as országgyűlési képviselője, Kossuth Lajos kormánybiztosa. 1861-ben ismét a kerületet képviselte az országgyűlésben. Három leánya volt, a középső Sarolta, Szabó Gusztávné és családja volt a kastély utolsó ismert lakója és tulajdonosa.


Források

  • A Ragályi Balassa kastély – leírás Ragály község honlapján (hozzáférés: 2012. július 21.)
  • Kastélyutak – Ragály – leírás a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága oldalán (hozzáférés: 2012. július 21.)
  • Balassa-kastély – leírás a műemlékem.hu oldalon (hozzáférés: 2012. július 21.)
Sablon:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kastélyai
  • m
  • v
  • sz
Bárczay-kastély (Abaújkér) •  Halmos-kastély (Abaújkér) •  Patay-kastély (Abaújszántó) •  Miklósvári Miklós-kastély (Alacska) •  Platthy-kastély (Bánhorváti) •  Vay–Serényi-kastély (Bánréve) •  Szepessy-kastély (Berente) •  Lónyay-kastély (Bodrogolaszi) •  Péchy–Zichy-kastély (Boldogkőváralja) •  Bombelles-kastély (Bózsva) •  Sturmán-kastély (Csernely) •  Serényi-kastély (Dédestapolcsány) •  Vay-kastély (Dubicsány) •  L’Huillier–Coburg-kastély (Edelény) •  Rhédey-kastély (Emőd) • Csoma-kastély (Encs-Abaújdevecser) •  Szirmay-kastély (Erdőbénye) •  Fáy-kastély (Fáj) •  Rákóczi-kastély (Felsővadász) •  Bárczay-kastély (Felsőzsolca) •  Károlyi-kastély (Füzérradvány) •  Törley-kastély (Galvács) •  Dőry-kastély (Girincs) •  Vay-kastély (régi) (Golop) •  Vay-kastély (új) (Golop) •  Pálffy-kastély (Gönc) •  Györgytarlói kastély (Györgytarló) •  Halmos-kastély (Abaújkér) • Hejcei kastély (Hejce) •  Munk-kastély (Hernádnémeti) •  Sardagna-kastély (Hernádvécse) •  Bretzenheim–Waldbott-kastély (Háromhuta) •  Gedeon-kastély (Hidvégardó) •  Papp-kúria (Hidvégardó) •  Melczer-kastély (Kéked) •  Scholtz-Albin-kastély (Krasznokvajda) •  Szentimrey-kastély (Krasznokvajda) •  Pallavicini-kastély (Kurityán) •  Hegyi-kastély (Léh) •  Borsay-kastély (Mád) •  Rákóczi–Aspremont-kastély (Mád) •  Meczner-kastély (Makkoshotyka) •  Purgly-kúria (Méra) •  Édes-kastély (Mezőcsát) •  Márk-kastély (Mezőcsát) •  Dobozy-kastély (Mezőcsát-Keselyűhalom) •  Hoffmann-kastély (Mezőkeresztes) •  Bárczay-kastély (Miskolc) •  Vadászkastély (Miskolc) •  Andrássy-kastély (Monok) •  Monoki kiskastély (Monok) •  Károlyi-kastély (Nagyhuta) •  Egry–Szepessy-kastély (Nyékládháza) •  Kóczán-kastély (Onga) •  Török–Melczer-kastély (Ónod) •  Mágóchy-Alaghy-Sennyei-várkastély (Pácin) •  Bárczay-kastély (Pere) •  Pallavicini-kastély (Pusztaradvány) •  Serényi-kastély (Putnok) •  Balassa-kastély (Ragály) •  Radvánszky-kastély (Sajókaza) •  Erdődy-vadászkastély (Sajólád) •  Melczer–Mándy-kastély (Sajóörös) •  Eötvös–Gorove-kastély (Sály) •  Négyesi–Szepessy-kastély (Sály) •  Várkastély (Sárospatak) •  Pálóczi-várkastély (Sárospatak) •  Fáy-kastély (Sáta) •  Waldbott-kastély (Sátoraljaújhely) •  Hönig-kastély (Szalaszend) •  Bónis–Gedeon-kastély (Szalonna) •  Szemere-kastély (Szemere) •  Csáky-kastély (Szendrő) •  Rákóczi-várkastély (Szerencs) •  Csáky–Hunyady-kastély (Szikszó) •  Szirmay-kastély (Szirmabesenyő) •  Patay-kastély (Taktabáj) •  Maillot-kastély (Tállya) •  Szuhay–Károlyi–Andrássy-kúria (Tarcal) •  Degenfeld-kastély (Tarcal) •  Szirmay-kastély (Tarcal) •  Károlyi-vadászkastély (Telkibánya) •  Bottlik-kastély (Tibolddaróc) •  Rákóczi–Dessewffy-kastély (Tokaj) •  Kurucz-kastély (Tolcsva) •  Szirmay-kastély (Tolcsva) •  Dessewffy-kastély (Tolcsva) •  Hadik-kastély (Tornanádaska) •  Csáky-Pallavicini kastély (Tornyosnémeti) •  Odescalchi-kastély (Vatta)