Balassagyarmati zsinagóga
Balassagyarmati zsinagóga | |
Település | Balassagyarmat |
Ország | Magyarország |
Vallás | zsidó |
Építési adatok | |
Stílus | romantika |
Építés kezdete | 1868 |
Építés befejezése | 1868 |
Bontás ideje | 1950 |
Alapadatok | |
Befogadóképesség | 4000 fő |
Torony | nem volt |
Elhelyezkedése | |
Balassagyarmati zsinagóga Pozíció Balassagyarmat térképén | |
é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 19° 17′ 49″48.079222222222, 19.29686111111148.079222°N 19.296861°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 19° 17′ 49″48.079222222222, 19.29686111111148.079222°N 19.296861°E | |
A Balassagyarmati zsinagóga egy mára elpusztult monumentális zsinagóga, Közép-Európa második legnagyobb ortodox zsinagógája volt.
Története
A XIX. század közepére Balassagyarmat lakosságának 40% volt izraelita. A hosszú múltra visszatekintő, és ekkoriban egyre bővülő közösség 1839-ben kezdte el a korábbi zsinagóga helyett új építését. A zsinagóga viszont belviszályok miatt - Deutsch Áron Dávid főrabbi alatt és hathatós közreműködésével - csak 1868-ra készült el. Romantikus mór stílusban épült, mintegy 4000 fő befogadására volt alkalmas. Homlokzatát gazdag architektúra uralta. Miután a balassagyarmati zsidókat 1944. június 14-én deportálták, hadianyagraktárként használták, majd december 9-én hajnalban a visszavonuló német csapatok a zsinagógát felrobbantották. Az épület romos maradványait 1950-ben robbantották fel és takarították el. Ma a városi piac van a helyén.
Érdekesség, hogy a zsinagóga egyes források szerint Magyarország egyik legnagyobb ortodox zsinagógája volt.[1]
Jegyzetek
- ↑ https://www.nogradikum.hu/hirek/92-palacsinta-fesztival-2015
Források
- (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8, 157. o.
- Orosz Ildikó: Balassagyarmat zsidó öröksége - "Kegyelemre és oltalomra" in: Magyar Narancs 2011. október 13. (41. szám)
Kapcsolódó szócikkek
- Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap