Caracol

Caracol
Alapítás	i. e. 600 körül
Megszűnés	880-as évek
Ország	Belize
Földrajzi adatok
Terület	200 km²
Elhelyezkedése
Caracol Pozíció Belize térképén
é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763927777778, -89.11759166666716.763928°N 89.117592°WKoordináták: é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763927777778, -89.11759166666716.763928°N 89.117592°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Caracol témájú médiaállományokat.

Caracol maja romváros. A név spanyol (jelentése "csiga"); az eredeti maja név ismeretlen.^[1] Valahol Belize és Guatemala határán fekszik, és az ottani legnagyobb régészeti lelőhely^[2] és turistacélpont. Belize területe meghaladta a 200 négyzetkilométert (köszönhetően a LIDAR-nak),^[3] tehát nagyobb területen, mint Belize városa. Természetesen ennyi helyre volt szükség egy hatalmas népesség elhelyezéséhez, amely egy időben közel 200 000 lakossal büszkélkedhetett.^[4]

Caracol Legkésőbb Kr. e. 600 táján már lakott volt.^[5]

Kb. 500-800 között élte fénykorát, mivel ekkor éltek a nagy uralkodói, többek között a 76 km északnyugatra lévő Tikalt^[6] legyőző II. Yajaw Te' K'inich ("a víz ura"), s a Naranjót legyőző II. K'an. II. K'an fia, a hangzatos nevet viselő K'ak' Ujol K'inich ("a tűz a napisten koponyája") uralkodása alatt Naranjo újból függetlenedett.^[7]

Két labdapálya, egy akropolisz, épületek, templomok, paloták, víztározók és szent helyek határolnak, amelyek oltárokat és ünnepi istentiszteleti helyeket tartalmaznak, 10 kilométer sugarú körrel rendelkezett a helyszín epicentruma körül. Talán a leggyakrabban írt látványosság Caracolban a Sky Palace (Caana), Belize legmagasabb ember alkotta építménye. A település fölé tornyosul 136 láb magasságban, de azok számára, akik szeretnének teljes képet kapni erről az ősi világról, a sztélé, a sírok, a hieroglifikus feliratok és a bonyolult építészeti részletek kitöltik az üregeket.^[8] Az egyik legfigyelemreméltóbb felfedezés az, hogy sok nő is magas rangot viselt itt. Habár a térség műemlékein nem sokszor szerepelnek, a feltárt részek azt mutatják, hogy előkelő sírokba temették őket.^[9] Az ásatások piramisokat, királyi sírokat, lakásokat, műemlékeket és labdapályát tártak fel, valamint olyan tárgyakat, mint a kerámia, falfestmények, oltárok és faragványok. Az előzetes felmérések azt sugallták, hogy a város területe meghaladhatja Tikalét.^[10] Számos kövezett töltést,^[11] műemléket, sírt, mezőgazdasági teraszt, és lakóházat tártak már fel az eldugott helyen.^[12]

A 880-as évek és 1000 között a nagyváros elnéptelenedett. Nem aszály miatt, hanem az elit óriási vagyonokat halmozott fel, és kiéleződtek a társadalmi ellentétek. A 9. század végén a palota is leégett, majd a társadalmi feszültségek, s esetleg külső támadások miatt végleg leáldozott a csillaga.^[13]

1938-ban egy favágó az akkori Brit Hondurasban (ma Belize) tevékenykedett, és rábukkant Caracol romjaira. A felfedezett romokat először 1952–53-ban vizsgálták meg a régészek, de csak 1985-ben kezdték meg a dzsungel helyének feltárását és feltárását, kezdetben Diane Chase és Arlen Chase régészek által vezetett csapat a Közép-Floridai Egyetemen.^[14]

A LIDAR-nak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a maja civilizáció nagyobb volt, mint hitték. Ezután a régészek Indiana Jones mintájára bozótvágó késsel vágtak maguknak ösvényt, lépésről lépésre haladtak, mintákat vettek, de az ősi lelőhely méretéről sejtelmük se volt. Ám a LIDAR, vagyis a lézeralapú távérzékelő berendezés kifejlesztése után azonban mindez megváltozott. 2009-ben és 2013-ban Guatemala felett egy LIDAR-ral felszerelt repülővel a régészek feltérképezték Caracolt. A kibocsátott több milliárd lézerimpulzus áthatolt a sűrű lombtakarón, és domborzati térképet készített a klasszikus kori (300-900) maja romvárosról. Feltárultak az építmények, és kiderült, hogy Caracol területe nagyobb mint 200 km². A kutatás folytatódik, tehát valójában a maja civilizáció nagyobb volt, mint hitték.^[15]

• Nikolai Grube (szerk.): Maya, Gottkönige im Regenwald. Potsdam 2012, ISBN 978-3-8480-0033-3, 162–165., 169., 173., 198., 232., 266. és 443. oldal
• Joyce Kelly: An Archaeological Guide to Northern Central America: Belize, Guatemala, Honduras, and El Salvador. Univ. of Oklahoma Pr., Norman 1996, ISBN 0-8061-2858-5, 75–84. oldal
• Simon Martin/Nikolai Grube: Chronicle of the Maya Kings and Queens. Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya. Thames & Hudson, 2. kiadás, London 2008, ISBN 978-0-500-28726-2, 84–99. oldal
• Linda Schele, David Freidel: Die unbekannte Welt der Maya. Das Geheimnis ihrer Kultur entschlüsselt. Weltbild Verlag, Augsburg 1995, ISBN 3-89350-737-X