Carl Gustaf Hellqvist

Carl Gustaf Hellqvist
Hellqvist és felesége (részlet)
Hellqvist és felesége (részlet)
Született1851. december 15.[1][2][3][4]
Kungsör
Elhunyt1890. november 19. (38 évesen)[1][2][4][5]
München
Állampolgárságasvéd[6]
Foglalkozásafestőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gustaf Hellqvist témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát

Carl Gustaf Hellqvist (magyarosan Hellquist Károly Gusztáv) (Kungsör, 1851.december 15. – München, 1890. november 19.) főleg Németországban alkotó svéd festő.

Életpályája

Először a stockholmi akadémián, majd 1878-tól Münchenben tanult. 1882-ben Párizsba költözött. Rosen, Piloty, Lauréus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állt. Történelmi képeiben a naturalista irány híve, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette. 1886-ban a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888-ban lemondott állásáról. Élete vége felé elméje elborult.

Főbb művei

Történelmi képek

  • Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városába 1526-ban
  • Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban
  • Luther megérkezése Wartburgba
  • Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben
  • Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe
  • Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát (1882)
  • Husz János menete a máglyára

Humoros zsánerképek

  • Bismarck vagy Moltke?

Irodalom

  • Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891)

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Carl Gustaf Hellqvist (svéd nyelven)
  3. Carl Gustaf Hellqvist (holland nyelven)
  4. a b Carl Gustaf Hellqvist (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  5. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.

Források

  • Bokor József (szerk.). Hellqvist, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJwHcCpMbDgCWfxdMkF3Qq
  • VIAF: 68155531
  • LCCN: n94026987
  • ISNI: 0000 0000 6708 2128
  • GND: 116689846
  • LIBRIS: 218381
  • SUDOC: 185795242
  • BIBSYS: 90549694
  • ULAN: 500060635
  • RKD: 37272
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap