Cerina (Csázma)
 | Ez a szócikk a Csázma községben fekvő Cerina településről szól. Hasonló címmel lásd még: Cerina (egyértelműsítő lap). |
| Cerina | |
 | |
| A Szent Anna kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 89 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 24″, k. h. 16° 34′ 22″45.77333333, 16.5727777845.773333°N 16.572778°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 24″, k. h. 16° 34′ 22″45.77333333, 16.5727777845.773333°N 16.572778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cerina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cerina falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 25, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Csázmát Vrboveccel összekötő 26-os számú főút mentén, Dereza és Donji Dragičevci között fekszik.
Története
A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Czerina” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerina” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Czerina” néven 28 házzal, 144 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 244, 1910-ben 297 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 96 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 244 | 234 | 252 | 275 | 324 | 297 | 284 | 310 | 263 | 281 | 232 | 176 | 146 | 122 | 117 | 96 |
Nevezetességei
Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 120. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
