Csáthy Szabó István

Csáthy Szabó István
Született1834. december 15.
Mezőcsát
Elhunyt1903. május 4. (68 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Csáthy Szabó István (Mezőcsát, 1834. december 15.[1] – Miskolc, 1903. május 4.[2]) magyar gyógyszerész, üzletember.[* 1]

Élete

Szülei csáthy Szabó István és Csurgay Zsuzsánna voltak.[* 2] István után még két fiuk (Kálmán 1836, Maximilian 1838) és egy lányuk (Zszuzsánna vagy Susánna 1840) született.[3] Iskolai tanulmányait a miskolci református főgimnáziumban végezte. Egyetemre a szabadságharc bukása után Pesten, majd Bécsben járt, és 1853-ban itt kapta meg „gyógyszerész és vegytudor" diplomáját. Vegyészeti gyakorlatát 1853 és 1857 között Bécsben és Pesten szerezte meg, majd visszatért Miskolcra. Diplomáját a megyei közgyűlés még ebben az évben elfogadta.[4] 1860–ban Radely József gyógyszerésztől vásárolta meg az 1817-ben alapított Magyar Korona nevű patikát. Ez volt a város ötödikként létrehozott gyógyszertára a Széchenyi utca 11. szám alatt (az épületet mára lebontották).[5] 1866-ban Pesten kémiai doktorátust szerzett. Szakmája ekkor ipari tevékenységnek számított, így 1867-ban Miskolc lajstromba vett iparosa lett. Az 1871-es ipari kiállításon a gyógyeszközök körébe tartozó szódavíz előállításáért és forgalmazásáért kitüntetést kapott.[4] 1879-ben a Borsod-Miskolczi Háziipari Egyesület pénztárnokává választották.[6] 1882-ben jól menő gyógyszertárát eladta Rácz Györgynek, aki feleségül vette Ilona lányát.[5][7] Ettől kezdve üzleti vállalkozásaival foglalkozott.[8]

Szőlőket vásárolt az Avason, Tállyán, Diósgyőrben, az Avason pincéje is volt.[8] Feltételezik, hogy az avasi Csáti sor róla kapta a nevét.[9] Borászata országos és nemzetközi díjakat nyert.[10] Fontos szerepet vállalt a filoxéra elleni harcban. 1890-ben „védekezési szövetkezet'-et alakított, de – minthogy a fertőzés országos probléma volt – ez a vállalkozása nem lehetett sikeres.[11]

1875-ben téglagyárat alapított a diósgyőri koronauradalom területén, és az uradalommal kötött szerződés alapján gyártotta tégláit. Miskolcon három téglagyár működött, ez volt a másodikként létrehozott. 1877-ben a három cég „Miskolczi Egyesült Téglagyár" néven egyesült, és Csáthy Szabó haláláig a gyár igazgatóságának tagja maradt. Igazgatója volt a Borsod-Miskolci Gőzmalomnak is.[12][13] Jelentős városfejlesztési munkák pénzügyi támogatója volt. A városi közlekedést először gőzvasúttal akarta megvalósítani, a kereskedelmi minisztériumtól engedélyt is kapott rá. Célszerűbbnek látszott azonban egy villamos vonal megvalósítása, amire 1895-ben újabb engedélyt kapott. A miskolci villamos 1897-re készült el, egyvágányos, kitérős rendszerben. Csáthy Szabó természetesen tagja volt a villamos vasutat üzemeltető Miskolci Villamossági Rt. igazgatóságnak.[14] Az első tervek szerint a villamos vonal a Tiszai pályaudvartól egészen Felsőhámorig futott volna, de végül a Verestemplomnál valósult meg a nyugati végállomás. Volt még egy „keresztirányú” (észak-dél) mellékvonal is, amely a Búza tértől a Népkertig tartott.[15]

1872-től egészen a haláláig, a legtöbb adót fizetők (virilisták) között a városvezetésben is fontos szerepet játszott. 1884-ben a Miskolci Hitelintézet igazgatója, 1898-tól (vagy 1900-tól) a Miskolci Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Igazgatósági tagja lett az 1897-ben Budapesten megalakult Villamos Vasút részvénytársaságnak. A város politikai életében az egyesült ellenzék vezéreként játszott szerepet. Tagja volt mindkét miskolci kaszinónak, a Nemzeti Kaszinónak és a Polgáregyletnek. Négy háza volt a városban, de ő és családja az Alsó Papszeri (ma Rákóczi utca 14.), Grabovszki-ház néven ismert épületben lakott.[16][17] Vezető tagja volt a Borsod-Miskolczi Orvos-Gyógyszerész Egyesületnek.[8] Olyan sok gazdasági vállalkozása volt, és ennek révén akkora befolyással rendelkezett, hogy a Borsodmegyei Lapokban „helyi Montecuccoli”-nak nevezték.[13]

1873-ban 211 kötetes könyvadománnyal segítette a református főgimnázium könyvtárát,[18] ezen kívül vegyszerekkel is ő látta el az iskolát.[19] 1902-ben elnöke lett a Miskolczi Színház Rt-nek, aminek a veje, Rácz György is tagja volt.[7]

Felesége Benczúr Gizella Zsófia (1842–1912), Benczúr Gyula festőművész unokahúga volt. Házasságukból négy lánygyermek született: Margit (1863), Sarolta (1865), Ilona (1866) és Anna (1869).[4][3] 1903-ban hunyt el Miskolcon, sírja a Deszkatemetőben van.[9]

Megjegyzések

  1. ↑ Nevében a nemesi csáthy előnév Miskolcon beolvadt a vezetéknevébe, és Csáthy Szabó néven szerepelt.
  2. ↑ Néhány más forrás Miskolcot jelöl születési helyének és 1835-öt születési évének.[3][4]

Jegyzetek

  1. ↑ FS1
  2. ↑ FS2
  3. ↑ a b c Geni
  4. ↑ a b c d MiÍK10 89. o.
  5. ↑ a b Gyógyszerész 806. o.
  6. ↑ Szendrei 589–590. o.
  7. ↑ a b Rácz
  8. ↑ a b c Lexikon
  9. ↑ a b Kapusi
  10. ↑ Szendrei 790. o.
  11. ↑ MÍK10 90. o.
  12. ↑ Téglagyár 249–250. o.
  13. ↑ a b Tóvári 96. o.
  14. ↑ Tóvári 21. o.
  15. ↑ Villamos
  16. ↑ Tóvári 76–77. o.
  17. ↑ Gyógyszerész 812. o.
  18. ↑ Szendrei 465. o.
  19. ↑ Tóvári 32., 120. o.

Források

  • ↑ FS1: István Szabó: Hungary Reformed Church Christenings, 1624-1895. www.familysearch.org. (angolul) FamilySearch (2022) (Hozzáférés: 2022. november 12.)
  • ↑ FS2: Csáthy István Szabó: Hungary Civil Registration, 1895-1980. www.familysearch.org. (angolul) FamilySearch (2022) (Hozzáférés: 2022. november 12.)
  • ↑ MÍK10: Csáthy Szabó István (Miskolc, 1835. – Miskolc, 1903.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 89–90. o. ISSN 1416-0617  
  • ↑ Lexikon: Szabó István Dr. Csáthi (1834–1903) gyógyszerész, üzletember. In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 242. o. ISBN 9630647354  
  • ↑ Gyógyszerész: Miskolc történeti alapítású gyógyszertárai (1762-1918). gyogyszeresztortenet.hu (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  • ↑ Geni: Dr Csáthy Szabó István. www.geni.com. (angolul) Geni.com (2022. november 10.) (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  • ↑ Rácz: Kit Miskolc adhatott: Rácz György bőkezű hagyatéka. miskolcadhatott.blog.hu. Miskolc (2020. október 17.) (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  • ↑ Villamos: Reiman Zoltán: A miskolci villamos. miskolcutcain.hu. Miskolc: Miskolc utcáin (2022. augusztus 29.) (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  • ↑ Téglagyár: Dobrossy István: Miskolci Gőztéglagyár Részvénytársaság (1877–1947 (Tatár u. 39–41.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. Dobrossy István, Stehlik Ágnes (szerk.). Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1997. 249–255. o.  
  • ↑ Kapusi: Miskolc nagyjai a Deszkatemetőben: Csáthy Szabó István, a villamosépítő gyógyszerész – Kapusi Krisztián, Király Csaba (hirek360.hu ). YouTube
  • ↑ Tóvári: Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872–1917. Nyíregyháza: Stúdium Kiadó. 1997. 146. o. = A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei, ISBN 9637988629  
  • ↑ Szendrei: Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata 4: 1800–1910. Miskolc: A város közönsége. 1911. 939. o.  

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok
  • Miskolc Miskolc-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap