Csíkostorkú szalagostimália
Csíkostorkú szalagostimália | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Actinodura waldeni Godwin-Austen, 1874 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csíkostorkú szalagostimália témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkostorkú szalagostimália témájú kategóriát. |
A csíkostorkú szalagostimália (Actinodura waldeni) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Henry Haversham Godwin-Austen angol geológus írta le 1874-ben.[2] Egyes szervezetek a Sibia nembe sorolják Sibia waldeni néven.[3]
Alfajai
- Actinodura waldeni daflaensis Godwin-Austen, 1875
- Actinodura waldeni poliotis (Rippon, 1905)
- Actinodura waldeni saturatior (Rothschild, 1921)
- Actinodura waldeni waldeni Godwin-Austen, 1874[1]
Előfordulása
Dél-Ázsiában, Kína, India és Mianmar területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők és magaslati cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 20-22 centiméter, testtömege 39-56 gramm.[2]
Életmódja
Rovarokkal, puhatestűekkel, gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozik.[2]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési térképe
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap