Dorfmeister István (festő, 1729–1797)

Ez a szócikk az 1729-ben született festőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Dorfmeister István (egyértelműsítő lap).

Id. Dorfmeister István (ritkább írásmóddal: Dorffmaister István, Pozsony, 1729.,^[1] illetve Bécs, 1729^[2] – Sopron, 1797. május 29.) főleg Magyarországon alkotó osztrák festő, Johann Georg Dorfmeister bátyja, ifj. Dorfmeister István és Joseph Dorffmeister édesapja.

Szülei Johann Christof Georg Dorfmeister és Elisabeth Josefa Millner. A bécsi képzőművészeti akadémián ismerkedett meg az osztrák és az olasz dekoratív festészettel.

1760-ban kezdett Magyarországon dolgozni, ahová 1761-ben települt át. 1762-től Sopronban lakott, de az egész Dunántúlon alkotott és vált a 18. század egyik legtermékenyebb hazai festőjévé. Elsősorban azoknak a megrendelőknek dolgozott, akiknek nem volt elég pénzük a divatos bécsi mesterek megfizetésére, de azok alkotásaival összevethető műveket szerettek volna festetni, így Dorfmeister művei fontos szerepet játszottak a bécsi Akadémián kialakított művészeti köznyelv elterjesztésében.

Munkásságában gyakoriak a látszatarchitektúrák és a fehér fényekkel emelt grisaille képek. Színezését, típusainak karakterformálását a rokokótól előnyösen befolyásolt akadémiai stílus színes, vonzó dekorativitása határozta meg.

Témáit többnyire a magyar történelemből, de gyakran a Bibliából (főleg az Ószövetségből) vette.

• a csornai premontrei prépostság több freskója (1760 k.),
• a türjei premontrei templom szentélye és a Szent Anna-kápolna mennyezetképe (1761-62),
• a szombathelyi premontrei kanonok házában az ebédlő falképei, Angyali üdvözlet főoltárképe (1763)
• a celldömölki apátsági templom oltárképe Nepomuki Szent János alakjával (1767),
• a sárvári vár lovagtermének falképei, a toronyszoba mennyezet- és falképei (1769)
• a kismartoni ferences rendház öt szentképe (1770),
• Gutatöttös, a római katolikus templom mennyezet- és falképei (1771-1772),
• Sopron, a Voss árvaház kápolnája (1772),
• Mesztegnyő, a római katolikus templom és oltárképei (1772),
• Ligvánd, a Niczky-kastély dísztermének mennyezetképei (1774),
• Sitke, a római katolikus templom főoltárképe a Szentháromsággal (1774),
• Magyaróvár, a római katolikus templom szentélyének mennyezetképe (1774),
• Mohács a ferences templom főoltárképe Szent István alakjával (1774),
• a császári plébániatemplom freskói és oltárképe (1775–1776),
• Somogyszentpál, a Szent Antal-templom főoltárképe (1776),
• Kismarton, a római katolikus templom főoltárképe Szent Márton alakjával, a szentély mennyezetképe, falképek, oratórium (1777-1778),
• Felsősegesd, a római katolikus templom oltárképe Szent Katalin alakjával (1779),
• a Jászói prépostság házi kápolnájának főoltárképe (1779),
• Kenyeri, a római katolikus templom szentélyének mennyezetképe (1779),
• Kemenesszentpéter, a római katolikus templom szentélyének mennyezet- és falképei, valamint oltárképe (1779),
• Balf, a fürdőkápolna mennyezetképei (1779),
• Bakonybél, az apátsági templom oltárképe (1779),
• a soproni bencés rendház lépcsőháza (1779),
• a segesdi Szent László-templom oltárképe (1779)
• Nova, a római katolikus templom mennyezet- és falképei, valamint oltárképe (1779–1780),
• Sopron, a ferences templom és rendház mennyezetképei és főoltárképe (1779–1780),
• Sopron, a Szent Mihály-templom oltárképe; (1780),
• Sopron, a Szent György-templom oltárképe (1780),
• Füles, a kastély kápolnájának mennyezetképei és főoltárképe(1781),
• Kiskomárom, a római katolikus templom mennyezet- és falképei (1781),
• Nagylengyel, a római katolikus templom szentélyfreskói (1781),
• Sopron, a városháza egykori tanácstermének mennyezetképei (1782),
• Sopron, a Szent Lélek-templom mennyezet-, fal- és oltárképei (1782),
• Szombathely, a püspöki palotában Szent Pál legendája (1782–1783),
• Szentgotthárd, a ciszterci templom mennyezetképe (1784),
• Zanat, a római katolikus templom oltárképe Szent László alakjával (1785),
• Kemenesmihályfa, a római katolikus templom szentélyének mennyezetképei és oltárképe (1785),
• Nyúl, a római katolikus templom mennyezetképei (1786),
• Pannonhalma, a plébániatemplom oltárképei (1786),
• Egyed, a Festetics-kastély falképei (1786),
• Mohács, az emlékkápolna képei (1787),
• Pécs, a székesegyházban a Corpus Christi kápolna mennyezet- és falképei (1787),
• Kabold, az evangélikus templom oltárképe (1787),
• Szigetvár, a plébániatemplom kupolafestménye (Zrínyi halála, 1788),
• Szentgotthárdon az apátsági templom kupolafestménye (a szentgotthárdi csata, 1788, fiával közös munka),
• Feketeváros, a római katolikus templomban a Szent Család mellékoltár képe (1789),
• Felsőőr, a római katolikus templom oltárképe Mária mennybevitelével (1789),
• Incéd, a római katolikus templom oltárképe Mária mennybevitelével (1791),
• Oszkó, a római katolikus templom falképe (1791),
• Vásárosmiske, a római katolikus templom főoltárképe a Mindenszentekkel (1791),
• Szentivánfa, a római katolikus templom oltárképe (1791),
• Szombathely, a püspöki szemináriumban több kép (1791–1792)
  • mennyezetkép (1791),
• a szombathelyi székesegyház szentélyének boltozati képe, oltárképek (1792),
• Felcsút, a római katolikus templom oltárképe (1793),
• Csehimindszent, a római katolikus templom oltárképe (1793),
• Szarvaskend, a római katolikus templom oltárképe Szent Anna alakjával (1793),
• Zalaegerszeg, vármegyeháza (1793–1794),
• Gyóró, a római katolikus templom szentélyének mennyezet- és oltárképe (1792),
• Hegyfalu, a Gludovácz-kastély mennyezetképe (1794),
• Szentgotthárd, a cisztercita rendház apátszobájának mennyezetképe (1795-1796),
• Kismarton, a Kálvária-templom főoltárképe (1797),

stb.

Egyéb művei:

• Phaetón bukása (1769),
• Szent József a kis Jézussal (1769),
• Házaspár képmása.

Több képét:

• Szigetvár ostroma,
• A mohácsi csata

a Szépművészeti Múzeumban állították ki, másokat a soproni Liszt Ferenc Múzeumban.

Egyik utolsó alkotása a nagyhajmási katolikus templom főoltárképe, amit a halála miatt már nem láthatott készen, csak a fia fejezhette be, a szignó is az övé.^[3]

• Sopronban utca őrzi nevét.
• Halálának 200. évfordulóján Sopronban emléktáblát avattak a róla elnevezett utcában.

• Szombathely.hu
• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 745. o. ISBN 963-85773-2-0  
• Magyar életrajzi lexikon
• Császári templom
• sulinet: A MAGYARORSZÁGI BAROKK ÉS ROKOKÓ MŰVÉSZET
• Bokor József (szerk.). Magyar festészet, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29. 
• Magyar Katolikus Lexikon: Dorfmeister István

A Wikimédia Commons tartalmaz Dorfmeister István (festő, 1729–1797) témájú médiaállományokat.

• Dorffmaister István emlékkiállítása