Euparkeria

Euparkeria
Evolúciós időszak: kora triász
PreꞒ
Є
O
S
D
C
P
J
K
Az Euparkeria capensis rekonstrukciója
Az Euparkeria capensis rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Archosauriformes
Család: Euparkeriidae
Nem: Euparkeria
Fajok
  • E. capensis Broom, 1913 (típus)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Euparkeria témájú kategóriát.

Az Euparkeria (nevének jelentése 'Parker jó állata' – az angol zoológusra William Kitchen Parkerre utalva) az archosaurusok korai képviselői közé tartozó kis méretű, afrikai hüllő volt, amely a triász időszakban élt, 248–245 millió évvel ezelőtt. A legelső fosszíliáit Dél-Afrikában találták meg 1913-ban, de 1924-ben jobb állapotban megörződött példányokra bukkantak.

Anatómia és életmód

Az Euparkeria fosszíliája a párizsi Nemzeti Természetrajzi Múzeumban (Muséum national d'Histoire naturelle)

Az Euparkeria kora kisebb hüllői közé tartozott, a felnőttként egy nagyobb gyík méretét érte el (a hossza körülbelül 55 centiméter, a tömege pedig nagyjából 9 kilogramm volt). Könnyű felépítésű, sovány testtel, hosszú farokkal és apró, tűszerű fogakkal ellátott kis koponyával rendelkezett. Sok más korai archosaurushoz hasonlóan a hátán és a farkán egy sor, aránylag könnyű csontos lemez helyezkedett el.[1] A hüvelykujjain éles karmokat viselt, melyeket a közelharcban használhatott.

Feltehetően rovarokkal és más kisebb, az erdei talajon élő apró állatokkal táplálkozott, időszakonként pedig elhullajtotta a fogait, hogy azok élesebb, újakra cserélődjenek. Életterét számos ragadozóval osztotta meg, így gyors futónak kellett lennie. Az Euparkeria aránylag hosszú hátsó lábakkal rendelkezett, és valószínűleg félig két lábon járt. A hátsó lábain futva gyors helyváltoztatásra volt képes.[2] Ennek előnyét kihasználva az Euparkeria a legkorábbi két lábon mozgó hüllők egyikévé vált, egyedi tulajdonsága pedig a korai crurotarsiknál és a dinoszauruszoknál is megjelent.

Popkulturális hatás

Az Euparkeria látható a BBC Walking With Monsters című dokumentumfilm-sorozatában, melyben tévesen valamennyi dinoszaurusz őseként jellemzik. Valójában az Euparkeria nem a dinoszauruszok igazi őse, viszont rokonságban állt a dinosauromorphákkal és a Saltoposuchusszal, a dinoszauruszok lehetséges őseivel.

Jegyzetek

  1. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 96. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  2. Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. New York: W. H. Freeman & Co. (1988) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Euparkeria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Haines, Tim, Paul Chambers. The Complete Guide to Prehistoric Life. Canada: Firefly Books Ltd., 62. o. (2006) 

Külső hivatkozások

  • Introduction to Euparkeria. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
Sablon:Archosauromorpha
  • m
  • v
  • sz
Ország: Állatok · Törzs: Gerinchúrosok · Osztály: Hüllők · Alosztály: Diapsida
Kezdetleges
Archosauromorphák
Crurotarsi archosaurusok
Ornithosuchidae •  Aetosauria •  Phytosauria •  Rauisuchia •  Crocodylomorpha •  Krokodilok (Crocodylia)
Avemetatarsalia és
Ornithodira archosaurusok
Scleromochlus •  Pteroszauruszok (Pterosauria) •  Dinosauromorpha •  Dinoszauruszok (Dinosauria) •  Madármedencéjűek (Ornithischia) •  Hüllőmedencéjűek (Saurischia) •  Madarak (Aves)
Repülő archosaurusok
Avialae •  Archaeopteryx •  Confuciusornis •  Ichthyornis •  Enantiornithes •  Hesperornithes •  Neornithes •  Futómadár-szabásúak (Paleognathae) •  Újmadárszabásúak (Neognathae)
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap