Fehéry Ákos |
Személyes adatok |
Születési dátum | 1883. április 16. |
Születési hely | Budapest, Magyarország |
Halálozási dátum | 1921. április 2. (37 évesen) |
Halálozási hely | Csepel, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Poszt | hátvéd |
Felnőtt klubok1 |
Időszak | Klub | Mérk. | (Gól) | | MÚE | | |
|
Válogatottság |
|
Nemzeti játékvezetés |
Időszak | Bajnokság | Státusz | 1902–1920 | NB I | játékvezető |
|
Nemzetközi játékvezetés |
Időszak | Konföderáció | Státusz | 1902–1920 | FIFA | játékvezető |
|
Edzőség |
|
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fehéry Ákos (Budapest, 1883. április 16. – Csepel, 1921. április 2.)[1] magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1918–1919), nemzetközi labdarúgó-játékvezető, lőszergyári tisztviselő.
Családja
Fehéry József és Braun Amália fiaként született. Felesége, Tóth Irén egy hónappal élte túl, 1921. május 9-én hunyt el.[2]
Pályafutása
Labdarúgóként
A BTC és a MÚE balhátvédje. A Magyarország–Csehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Játékvezetőként
Nemzeti játékvezetés
Játékvezetésből 1901-ben Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt tett vizsgát és az első vizsgázott bírók csoportjába tartozik. Gyakorló bíróként az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. Az MLSZ tanácsa javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1920-ban, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezve visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 95.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
1903. március 29. | Lehel utcai pálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MTK–33 Football Club | 9 – 1 | Zárt kapuk |
1920. október 10. | Hungári úti pálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Törekvés SE– MTK | 1 – 3 | 8000 |
Nemzetközi játékvezetés
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1906-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott találkozó volt. A nemzetközi játékvezetéstől 1920-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
1906. november 5. | Millenáris-pálya, Budapest | 10. válogatott mérkőzés | Magyarország–Ausztria | 3 – 1 | 3 000 |
1907. november 3. | Millenáris-pálya, Budapest | 14. válogatott mérkőzés | Magyarország–Ausztria | 4 – 1 | 6 000 |
1914. október 4. | Üllői úti pálya, Budapest | 52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés) | Magyarország–Ausztria | 2 – 2 | 12 000 |
Edzőként, sportvezetőként
Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány. A válogatott összetételét állandóan 7–8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.
1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a Budapest–Prága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.
Statisztika
Mérkőzése a válogatottban
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a csepeli (Bp. XXI. ker.) állami halotti akv. 70/1921. folyószám alatt.
- ↑ Csepeli (Bp. XXI. ker.) állami halotti akv. 103/1921. folyószám.
Források
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I. rész - 1932. A magyar sport pantheonja Kiadóvállalat
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
- (1993) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.
- Játékvezető - A játékvezetés történeti áttekintése - dr. Ábrai Zsigmond
- Fehéry Ákos. World Referee. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
Sablon:A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai |
---|
1902–1943 | |
---|
1945–1989 | |
---|
1990– | |
---|
- Labdarúgásportál
- Magyarország-portál
- Sportportál