Feld Irén

Feld Irén
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	Rosenfeld Irén 1880. június 15.[1] Budapest
Elhunyt	1944. október 19. (64 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Feld Zsigmond
Foglalkozása	színész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1898)
Sablon • Wikidata • Segítség

Feld Irén, született Rosenfeld Irén (Budapest, 1880. június 15.^[3] – Budapest, 1944. október 19.)^[4] magyar színésznő. Feld Zsigmond színházigazgató leánya, Feld Mátyás színész és Föld Aurél újságíró testvére.

Élete

Feld Zsigmond és Plesch Katalin lánya. Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti Nemzeti Színházban, 1901-ben a Vígszínházban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban (Ibsen: Nóra, címszerep, május 12.; Shakespeare: Othello, Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a Magyar Színház tagja volt.

1910-ben Kamarajáték(ok) néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én August Strindberg Júlia kisasszony című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a Várszínházban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként Csehov-drámát, a Sirályt, bár gyönge szereposztásban.

Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”

Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt Szerelmi csirkefogók címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.

Főbb szerepei

• Tóth Ede: A falu rossza – Boriska
• Georges Ohnet: A vasgyáros – Claire
• ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy – Gauthier Margit
• Strindberg: Júlia kisasszony – Júlia
• Ibsen: Rosmersholm – Rebeka.

Jegyzetek

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 268. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szerk. Schöpflin Aladár. Magyar színművészeti lexikon, 19. o. (1929–1931). Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 20. 
• szerk.: Székely György: Magyar színháztörténet II. 1873–1920. Budapest: Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 646. o. (2001) 
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4