Felsőbalog

Felsőbalog
A kastély és környezete (1903)
A kastély és környezete (1903)
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Felsőbalog (Szlovákia)
Felsőbalog
Felsőbalog
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 06′ 57″48.445638888889, 20.11577777777848.445639°N 20.115778°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 06′ 57″48.445638888889, 20.11577777777848.445639°N 20.115778°E

Felsőbalog (szlovákul Vyšný Blh) Vámosbalog településrésze Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 10 km-re északkeletre, a Balog-patak völgyében fekszik.

Története

A történeti források szerint a település már a 9. században is létezett. A Balog nemzetség a 13. században épített itt várat. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, 1451-ben Hunyadi János foglalta vissza. 1608-ban végvár lett és a török harcokban elpusztult. Helyette a Koháryak 1720 körül építettek kastélyt, melynek parkjában láthatók a vár romjai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, ezen a’ környéken leg nagyobb falu; szántó földgyei, szőlő hegyei, réttyei hasonlók az előbbeni falujéhoz, piatzozása közel, jó gyümöltsös kertyei vannak, második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Felső-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szőlőhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának."[2]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbalog, balogvölgyi magyar kisközség, 227 házzal és 974 ev. ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község már a honfoglalás idejében fennállott. Legrégibb birtokosául a Balogh nemzetséget ismerjük. Már 1347-ben Balog vár tartozéka, vámhely és mint ilyen Bolug néven emlegetik. A Balogh nemzetségről a vár és a község a Széchiekre szállott. A XV. század elején vára Giskra kezén van, de 1451-ben Hunyadi János kiűzi innen a cseheket. 1459-ben Mátyás király Komjáthy Ulrikot helyezi a vár és az uradalom birtokába. 1463-ben Rozgonyi Sebestyént találjuk itt, míg 1481-ben ismét a Széchiek kezén van. 1560-ban a törökök a balogi erdőben fogták el Bebek Györgyöt. 1563-ban Balogh András volt a vár kapitánya; ekkor még mindig a Széchiek az urai. Az 1608. évi 15. t.-c. e várat a véghelyek közé sorozza. Megrongált falait 1619-ben Széchi György megerősítteti. 1625-ben Széchi György orgyilkosság áldozata lesz és a várat a hozzátartozó uradalommal együtt özvegye Homonnai Drugeth Mária kapja. Ennek leánya, a híres Széchi Mária, kinek kezével a vár és uradalma Wesselényi Ferencz birtokába kerül. 1671-ben az uradalmat a kir. fiscus foglalja le. Vára a Thököly és a Rákóczy-féle mozgalmak alatt elpusztult. 1691-ben a Koháryak lesznek a birtok urai. 1720-ban gróf Koháry István a régi Wesselényi-kastély helyébe új, emeletes kastélyt építtet, melyet herczeg Koháry Ferencz a mult század elején kibővít és megnagyobbít. E kastély kápolnájában érdekes régi festményt őriznek, melyet Koháry István festett 1685-ben. [...] A községhez tartozó Torhegy és Törökvölgy nevű dűlők is a mult emlékeit tartják fenn. Az előbbi a régi halotti torokra emlékeztet, az utóbbin a törökök vonultak fel a vár ostromára. A község hajdan, de még a mult században is híres szőlő- és dohánytermelő hely volt. Most itt van a Coburg herczegi uradalomnak kőfallal körülkerített nagy vadaskertje s erdészeti és gazdasági hivatala. A községben nincs templom. Ide tartozik Hájoldal, Felsővadaskert és Újpuszta. Balog tájékán feküdt hajdan Jakóháza község, mely még 1460-ban mint Balogvár tartozéka szerepel, később azonban már nem találjuk nyomát. A községnek saját postája van. Távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[3]

1910-ben 917-en, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Nevezetességei

  • A 18. századi Koháry-kastély, parkjában az egykori, 14. századi vár romjaival. A kastély ma szociális otthon.
  • 1740-ben épített református templomát erődített fal övezi.
  • A falu közelében van a Veres Természetvédelmi Terület, amelyben 200 és 400 éves tölgyfák is láthatók, és több ritka madárfaj is fészkel.

Külső hivatkozások

Vámosbalog Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
Sablon:Rimaszombati járás
  • m
  • v
  • sz
A Rimaszombati járás települései Flag of Slovakia
Központ
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Települések
Abafalva (Abovce) •  Ajnácskő (Hajnáčka) •  Almágy (Gemerský Jablonec) •  Alsósziklás (Nižný Skálnik) •  Alsóvály (Valice) •  Babarét (Babinec) •  Bakostörék (Veľké Teriakovce) •  Balogfala (Blhovce) •  Balogiványi (Ivanice) •  Balogpádár (Padarovce) •  Balogrussó (Hrušovo) •  Balogtamási (Tomášovce) •  Balogújfalu (Vieska nad Blhom) •  Baraca (Barca) •  Bátka (Bátka) •  Bellény (Belín) •  Bottovó (Bottovo) •  Bugyikfala (Budikovany) •  Cakó (Cakov) •  Cserencsény (Čerenčany) •  Csíz (Číž) •  Darnya (Drňa) •  Derencsény (Drienčany) •  Détér (Gemerské Dechtáre) •  Dobfenek (Dubno) •  Dobóca (Dubovec) •  Dobrapatak (Potok) •  Dúlháza (Dulovo) •  Egyházasbást (Nová Bašta) •  Feketepatak (Čierny Potok) •  Feled (Jesenské) •  Felsősziklás (Vyšný Skálnik) •  Felsővály (Vyšné Valice) •  Gesztes (Hostišovce) •  Gesztete (Hostice) •  Gortvakisfalud (Gortva) •  Gömörfüge (Figa) •  Gömörhegyvég (Poproč) •  Gömörispánmező (Španie Pole) •  Gömörlipóc (Lipovec) •  Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) •  Gömörpéterfala (Petrovce) •  Guszona (Husiná) •  Hanva (Chanava) •  Harmac (Chrámec) •  Hubó (Hubovo) •  Jánosi (Rimavské Janovce) •  Jéne (Janice) •  Jeszte (Jestice) •  Kacagópuszta (Orávka) •  Kálosa (Kaloša) •  Karaszkó (Kraskovo) •  Kecege (Kociha) •  Kerekgede (Hodejovec) •  Kiéte (Kyjatice) •  Kisgömöri (Gemerček) •  Klenóc (Klenovec) •  Kopárhegy (Krokava) •  Korláti (Konrádovce) •  Kőhegy (Lukovištia) •  Kövecses (Štrkovec) •  Kruzsnó (Kružno) •  Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) •  Medveshidegkút (Studená) •  Méhi (Včelince) •  Meleghegy (Teplý Vrch) •  Naprágy (Neporadza) •  Nemesmartonfala (Martinová) •  Nemesradnót (Radnovce) •  Nyustya (Hnúšťa) •  Óbást (Stará Bašta) •  Oldalfala (Stránska) •  Osgyán (Ožďany) •  Perjése (Dražice) •  Rakottyás (Rakytník) •  Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) •  Ratkószuha (Ratkovská Suchá) •  Rimabánya (Rimavská Baňa) •  Rimabrézó (Rimavské Brezovo) •  Rimapálfala (Pavlovce) •  Rimaráhó (Hrachovo) •  Rimasimonyi (Šimonovce) •  Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) •  Rimaszécs (Rimavská Seč) •  Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) •  Rónapatak (Rovné) •  Runya (Rumince) •  Sajókeszi (Kesovce) •  Sajólénártfalva (Lenartovce) •  Sajólenke (Lenka) •  Sajórecske (Riečka) •  Sajószentkirály (Kráľ) •  Serke (Širkovce) •  Szeleste (Slizké) •  Szútor (Sútor) •  Tajti (Tachty) •  Tiszolc (Tisovec) •  Tóthegymeg (Horné Zahorany) •  Uzapanyit (Uzovská Panica) •  Vámosbalog (Veľký Blh) •  Várgede (Hodejov) •  Vecseklő (Večelkov) •  Velkenye (Vlkyňa) •  Zádorháza (Zádor) •  Zeherje (Zacharovce) •  Zsip (Žíp)