Géczy István

Ez a szócikk a színészről, színműíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Géczi István (egyértelműsítő lap).
Géczy István
Életrajzi adatok
Született1860. május 20.
Alsóábrány
Elhunyt1936. január 8. (75 évesen)
Budapest

Géczy István IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Géczy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) színműíró, színész. 1921-től a Petőfi Társaság tagja.

Géczy István mellszobra Bükkábrányban

Pályája

Kezdetben festőművész akart lenni, de anyagi helyzete miatt beállt színésznek. Kisebb társulatok után az 1890-es években Újvidéken, Nagyszombatban, Brassóban játszott. 1897-től 1906-ig a Népszínház hivatalnokaként, utána az Országos Színészegyesületben dolgozott, 1912-ben az egyesület titkára lett. 1922-től haláláig a Színészek Lapja szerkesztője volt.

Népszínműveket írt, többségük nyomtatásban nem jelent meg. A gyimesi vadvirág (1897) című népszínműve tette országosan ismertté, darabját a Népszínházban és a vidéki színpadokon 1897-től nagy sikerrel játszották. Benne a mozgalmas mesét Torockó-vidéki néprajzi elemekkel vegyítette, és hiányzott belőle a régebbi népszínművek édeskés érzelmessége. (A darabból 1939-ben azonos című film is készült.)

Társszerzőkkel együttműködve másfajta színpadi műveket is írt. Hegedűs Gyulával közösen Az Apostol és az Enyészet című társadalmi drámákat, Kiss Arnolddal a Kazárföldön című énekes játékot, Lampérth Gézával a Rodostó történeti színművet, Szávay Gyulával a Petőfi, a Lavotta, a Dózsa György és a Martinovicsok című történeti drámákat.)

Drámái

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: A regény és dráma / A novella és a regény fejlődése c. fejezet (Arcanum Kiadó)
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJfGXdtyytHHWWh8rHtVG3
  • VIAF: 170109653
  • PIM: PIM55982
  • OSZMI: OSZMI1609
  • GND: 144043181
  • SUDOC: 255834772