Gianfranco Zappettini

Gianfranco Zappettini
Született1939. június 16. (85 éves)[1]
Genova[2]
Állampolgárságaolasz
Foglalkozásafestőművész
Festői pályafutása
Stílusaanalitikus festészet

  • weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Gianfranco Zappettini témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gianfranco Zappettini (Genova, 1939. június 16. –) olasz analitikus festőművész.

Életpályája

Az olasz Gianfranco Zappettini az európai analitikus festészet egyik meghatározó alakja. Művészetének fő problematikája – mely közel fél évszázada foglalkoztatja - a festészet nyelvének újrafogalmazása.

Szülővárosában, a genovai Nicolo Barabino Művészeti Gimnáziumban, majd a Carrarai Szépművészeti Akadémián tanult. Az 1960-as években került kapcsolatba külföldi – francia, német, holland – művészekkel és ez segítette, hogy kellő rálátása legyen az akkori trendekre. Nem választotta az analitikus irányzatot, mert az a pályája kezdetén még nem is létezett. Zappettini a hetvenes évek első felében már azon művészek közé tartozott, akik a festészet megújításával, a festészeti nyelv újjáépítésével és az absztrakció új alapjainak lerakásával foglalkoztak. Küzdött, hogy életben tartsa a festészetet azokban az időkben, amikor sok alkotó úgy gondolta, hogy ez már a múlt, amelyet az új művészeti forradalom el fog söpörni. Hitte, hogy ez a hozzá hasonló fiatal művészek kötelessége. „A német kritikus és kurátor, Klaus Honnef professzor volt az első, aki leírta az analitikus művészet elveit és megnevezett néhány ilyen európai művészt – s magam is köztük voltam.

Zappettini nem elsősorban festékkel alkotja műveit, hanem helyette színeket és az építőiparból vett kellékeket, illetve olyan plasztik elemeket használ, amik szokatlanok a festészetben - a neylontól a műanyag hálón át egészen a kvarcporig, márványig. Keresi az interakciót minden olyan matéria között, amelyet a vásznon felhasznál, létrehozva egyfajta statikus dinamikát, egyfajta tapintható feszültséget, amit a festéssel, a felhasznált anyagok esszenciájával szabadít fel.

Korábban az ötleteit a környezetéből merítette, ma azonban művészete középpontjában a szimbólumok állnak. „Ezek az emberiség kezdetétől napjainkig az egész történelmen átívelnek, ezek a legmagasabb rendű jelentéseket hordozzák, ám még mindig szinte ismeretlenek: ma is csak néhány ember tudja megmondani a szimbolikus jelentését a fehér színnek, a horizontális és vertikális vonalaknak vagy épp a körnek.”

Számos díj birtokosa, de saját bevallása szerint munkássága legnagyobb elismerésének azt tartja, hogy nemcsak Itáliában, hanem olyan európai nagyvárosokban is voltak tárlatai, mint London, Párizs, Amszterdam vagy Madrid. A magyar nagyközönség 2015-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum - Múzeum Galériában láthatta műveit.

Chiavariban él és alkot.

Zappettini a műtermében, Chiavari, 2010

Jegyzetek

  1. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. https://www.artbrokerage.com/Gianfranco-Zappettini

Források

  • Vanni, Maurizio, Paint?! Gianfranco Zappettini & European analytic abstraction, Lucca, 2012.
  • A prae.hu-n[halott link]
  • Pécsi tárlata
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJjCVKQPYvPgwYhP8WH6Kd
  • VIAF: 26073486
  • LCCN: n85819226
  • ISNI: 0000 0000 7859 7506
  • GND: 11925770X
  • SUDOC: 099276097
  • NKCS: jo20211127531
  • ICCU: NAPV076618
  • ULAN: 500091303
  • RKD: 358095