Gojlo
| Gojlo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Kutenya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44320 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 281 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 13″, k. h. 16° 51′ 37″45.486944444444, 16.86027777777845.486944°N 16.860278°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 13″, k. h. 16° 51′ 37″45.486944444444, 16.86027777777845.486944°N 16.860278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gojlo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gojlo (1948-ig Gojilo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 38, közúton 52 km-re keletre, községközpontjától 9 km-re keletre, a Monoszlói-hegység erdőkkel borított lejtőin, a megyehatár közelében fekszik.
Története
A település neve csak a 19. század végén bukkan fel a térképeken, de 1931-ig településrészének számított. Gojlón 1930-ban kezdődött a földgáz és 1941-ben a kőolaj kitermelése. A gojloi volt az ország első ismert olajmezője. Az olaj és a gáz feltárására és kitermelésére alapították az 1960-as években az egykori Naftaplina vállalatot, mely mára beolvadt az INA d.d. (Industrija nafte) olajvállalatba. A gojloi olajmezőn sok horvát mérnök, gépkezelő és olajfúró munkás dolgozott, akik itt szerezték első tapasztalataikat. A lakosság száma ebben az időben volt a legmagasabb, de az 1970-es évektől évtizedről évtizedre esett. Végül az egykor jelentős ipari település elfeledett településsé vált, amely már csak olajbányász hagyományit őrzi. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 377 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 36 | 212 | 237 | 274 | 422 | 951 | 890 | 869 | 536 | 535 | 438 | 449 | 377 |
(1931-ig településrészként.)
Nevezetességei
A település egy kiemelkedő helyén, a temető közepén áll a Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.[4] Téglából épített román stílusú épület, központi részén lekerekített apszissal. Az épületet 1858-ban meghosszabbították és egy oldalsó, félköríves sekrestyével bővítették. Három barokk oltára van, felszerelésének legértékesebb darabja egy rokokó kehely. Harangját 1737-ben öntötték.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1924.
Források
- Kutenya város hivatalos oldala (horvátul)
- Kutenya község kulturális látnivalói (horvátul)
- Kutenya község rendezési terve (horvátul)
- A település blogja (horvátul)
További információk
- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- A kutenyai turisztikai iroda honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
