Gyöngyös tüskefarkú

Gyöngyös tüskefarkú
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Fazekasmadár-félék (Furnariidae)
Alcsalád: Fazekasmadár-formák (Furnariinae)
Nemzetség: Margarornini
Nem: Margarornis
Faj: M. squamiger
Tudományos név
Margarornis squamiger
(D’Orbigny & Lafresnaye, 1838)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyöngyös tüskefarkú témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös tüskefarkú témájú kategóriát.

A gyöngyös tüskefarkú (Margarornis squamiger) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Alcide d’Orbigny és Frédéric de Lafresnaye írták le 1838-ban, az Anabates nembe Anabates squamiger néven.[3]

Alfajai

  • Margarornis squamiger perlatus (Lesson, 1844)
  • Margarornis squamiger peruvianus Cory, 1913
  • Margarornis squamiger squamiger (Orbigny & Lafresnaye, 1838)[2]

Előfordulása

Dél-Amerikában az Andokban, Argentína, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, testtömege 14–19 gramm.[5] Feje világosbarna, fehér szemöldök sávja van. Háta és farka vörösesbarna, hasa barna, gyöngyszerű fehér mintázattal.

Életmódja

Kisebb csapatban a fák ágai között keresi rovarokból és pókokból álló táplálékát. Tüskében végződő farkát támaszkodásra is használja.

Szaporodása

Ágak tövébe készíti gömb alakú fészkét, oldalsó bejárattal.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  • A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0  - magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap