Hárságyi Margit
Hárságyi Margit (Pécsudvard, 1946. július 12. –) újságíró, televíziós szerkesztő-riporter.
Pályája
1968-ban végzett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán. 1968-1973 között a komlói Fürst Sándor Úti Általános Iskola tanára, majd 1974-től a Dunántúli Napló újságírója lett. A megyei napilap szerkesztőségéből került az akkor megalakuló Pécsi Körzeti Stúdióba, mely 1976. november 24-én jelentkezett első adásával. Kezdetben a magazinműsorok mellett a német és a horvát nyelvű nemzetiségi műsorok előkészítésén dolgozott mint felelős szerkesztő 1978-1980-ig. Később, 1981-től hat éven át a Sorstársak című rehabilitációs műsor műsorvezetője-riportere lett. Eközben magazinműsorokban dolgozott, dokumentumfilmeket készített.
Főbb témáit a legtágabban értelmezett kultúra területéről merítette, számos művészportré fűződik a nevéhez. Foglalkozott képzőművészettel, zenével, néptánccal, balettel, és az amatőrmozgalom számos ágával. Műsoraiban gyakran kerültek fókuszba az oktatáspolitika visszatérő kérdései, elsősorban a tehetséggondozás és a hátrányos helyzetben lévő cigány gyerekek sorsa. A legtöbb elismerést az építészeti témáival érte el, sorozatot készített Pécs belvárosának rehabilitációjáról, a Dél-Dunántúl pusztuló kastélyairól, s a megmentendő népi építészeti emlékekről Somogyban, Tolnában és Baranyában. Huszonhárom évi televíziós munkája során gyakran járt külföldön: Lengyelországban, Finnországban, Izraelben, Ukrajnában, Törökországban, Horvátországban különböző témákban készített dokumentumműsort. Több alkalommal volt szerkesztője országos, élő, körkapcsolásos műsoroknak. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójánál töltött utolsó évtizedben főmunkatárssá nevezték ki, vezető szerkesztőként, valamint a kulturális rovat vezetőjeként ténykedett.
1991-ben a BBC hathetes ösztöndíján vett részt Londonban, ahol a brit közszolgálati televízió mindennapi működését tanulmányozta.
Az általa szerkesztett magazinműsorokban a közszolgálati televíziózásban újdonságként külsős, a saját területükön elismert művészeket, tudósokat, közéleti személyiségeket hívott meg műsorvezetőnek (többek között Balikó Tamás és Moravetz Levente színművészt, Decsi Kiss János újságíró-képzőművészt, Koltai Dénes egyetemi tanárt, Pál Zoltán szobrászművészt).
1999-ben az egész intézményt érintő csoportos létszámleépítés keretében – minden előzetes figyelmeztetés, illetve indoklás nélkül – elbocsátották a Magyar Televíziótól. 2000-től tíz éven át a Magyar Turizmus ZRt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság marketingmenedzsere lett. 2009 őszétől 2010 végéig a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program PR-cikkeket, tudósításokat kreáló újságírócsoportjának munkáját koordinálta szakmailag. Azóta szabadúszó újságíró, számos portréinterjút, kulturális témájú cikket írt helyi és országos lapokba.
Tizenéves kora óta érez erős rokonszenvet a lengyel kultúra iránt, így már nagyon fiatalon, minden külső segítség nélkül, autodidakta módszerrel felsőfokú lengyel nyelvtudást szerzett. Egy évig a Varsói Tudományegyetemen tanult ösztöndíjasként. Később idegenvezetőként, tolmácsként, fordítóként számos megbízatást látott el. Öt esztendőn át (1986-1991) a Janus Pannonius Tudományegyetem külsős óraadó tanára, 2002 és 2006 között pedig Pécs MJV Lengyel Kisebbségi Önkormányzatának képviselője volt.[1]
Számos alkalommal segítette önkéntesként civil szervezetek (pl. Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Otthon Segítünk Alapítvány, Pécs-Normandia Lions Club) munkáját.
Főbb művei
Szerkesztő:
- Kastélyok és udvarházak (1977)
- Az első nemzetiségi műsor a Magyar Televízióban (1978)
- Összetartó erő – Tízéves a soroksári német táncegyüttes (dokumentumfilm, 1978)
- Az oroszlán városa, Lvov (dokumentumfilm, 1979)
- Mi lesz belőlük? – a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékei (dokumentumfilm, 1980)
- Sorstársak (műsorvezetés, riporter 1981-1987)
- Pirosra kéket – portré Simon Béla festőművészről (1981)
- Belváros holtponton (dokumentumfilm, 1981)
- Város belváros nélkül (dokumentumfilm, 1981)
- Az egészséges kisbabáért I-II. (Sorstársak különkiadás, 1983)
- Zsuzsa és Anna (portré, 1983)
- Egy ipari formatervező (portré, 1984)
- Az újjászülető belváros (1984)
- Lujzika és gyermekei (portré, 1985)
- Fiatal kezek, ősi mesterségek (dokumentumfilm, 1985)
- Irénke (portré, 1985)
- Az Év Lakóháza (dokumentumfilm, 1986)
- A pécsi vár és Városfal története (dokumentumfilm, 1987)
- Józef Szajna (portréfilm, 1987)
- Kell egy alap (portré, 1989)
- Ókeresztény sírkamrák (dokumentumfilm, 1989)
- Város a Mecsek lejtőin (1989)
- Andrzej Wajda (portréfilm, 1990)
- Tehetséges gyerekek (dokumentumfilm, 1990)
- Lengyel menekültek Boglárlellén (dokumentumfilm, 1990)
- A különbözők védelmében (dokumentumfilm, 1990)
- Somogyi kastélyok, udvarházak, műemlékek (dokumentumfilm, 1991)
- Ungvári est Pécsett (közös műsor az ungvári televízióval, 1993)
- Építészet Világnapja (dokumentumfilm, 1993)
- Nők (dokumentumfilm, 1993)
- Somogyi tavaszi fesztivál (dokumentumfilm, 1993)
- Nem zörög a haraszt (dokumentumfilm, 1994)
- Pécsi zsidó hitközség (dokumentumfilm, 1994)
- Találkozások – Izraelben élő magyarok (dokumentumfilm, 1994)
- Ökoturizmus Magyarországon (dokumentumfilm, 1995)
- Metamorfózis (dokumentumfilm, 1996)
- Tettye (dokumentumfilm, 1996)
- Szent Hedvig királynő (dokumentumfilm, 1997)
- Tadeusz Kantor (portréfilm, 1997)
- XIII. Határon Túli Magyarok Fesztiválja (dokumentumfilm, 1999)
- Regionális Híradó (felelős szerkesztő, 1992-1999)
- Itthon – kulturális magazin (felelős szerkesztő, 1996-1997)
- Sétatér – közéleti magazin (1999-ig)
Interjúk világhírű emberekkel
- Marcel Corneloup
- Tadeusz Kantor
- Kertész Imre
- Ehúd Olmert
- Józef Szajna
- Amerigo Tot
- Andrzej Wajda
- Krzysztof Zanussi
Kitüntetései
- MTV elnöki nívódíj (2 alkalommal)
- Az építésügyi miniszter nívódíja
- A Baranya Megyei Közgyűlés Közszolgálati Díja Baranya megye aprófalvai, a térség fejlesztési problémái képi bemutatásával kifejtett tevékenységéért (1997)
Források
- Békés Sándor és Bubryák István (szerk.) (1996). Húszévesek. A Magyar Televízió Rt. Pécsi és Szegedi Körzeti Stúdiójának jubileumi kiadványa
- Békés Sándor (1986): Az első évtized. Pécs: Baranya Megyei Művelődési Központ
- Gerner András (2015): A mi képernyőnk. Budapest: Underground Kiadó
Jegyzetek
- ↑ Gerner András (2015): A mi képernyőnk. Budapest: Underground Kiadó
Televíziós műsorok
- Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának első adása (részlet) (1976. november 24.)
- Kell egy alap (1989)