Hegymegi Kiss Pál

Ez a szócikk Hegymegi Kiss Pál politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Pál (egyértelműsítő lap).

Hegymegi Kiss Pál
Született	1885. március 12. Porcsalma
Elhunyt	1950. május 3. (65 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Márta (1912–1950)^[2]
Szülei	Kiss Áron
Foglalkozása	politikus jogász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926) magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931) magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.) magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1947. november 20.)
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1909, jogtudomány)
Kitüntetései	II. osztályú polgári hadiérdemkereszt, koronás arany érdemkereszt
Sírhelye	Óbudai temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegymegi Kiss Pál (Porcsalma, 1885. március 12. – Budapest, 1950. május 3.) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, belügyminisztériumi főtanácsos, Kiss Áron (1845 – 1908) filozófiadoktor féltestvére.

Életpályája

Édesapja hegymegi Kiss Áron református püspök, egyházi író volt, édesanyja Kajzár Berta. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, majd beiratkozott a Debreceni Református Jogakadémiára, amelynek elvégzése után 1909-ben Kolozsváron a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi és államtudományi oklevelet. Doktorrá sub auspiciis regis^{[m 1]} avatták. Kezdetben szolgabíróként dolgozott. 1909-től főispáni titkár volt Ugron Ákos Udvarhely vármegyei és Haller János Udvarhely és Maros-Torda vármegyei főispánok mellett. 1912. február 18-án Székelyudvarhelyen házasságot kötött bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Mártával.^[2] 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték, 1917-től a városi közigazgatás osztályvezetője volt, az őszirózsás forradalom alatt pedig miniszteri tanácsosként működött. Eközben a menekült jegyzők és közigazgatási tisztviselők kormánybiztosa is volt, s helyettes államtitkári címet is kapott. A Friedrich-kormány alatt miniszteri osztályfőnökként vezette a belügyminisztérium rendőri ügyeit, ám hamarosan felmentették állásából. Rassay Károllyal 1921-ben megalapította a Függetlenségi Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártot, amelynek igazgatója lett, s az 1922-es választásokon a kampány adminisztratív irányítója volt. Debrecen 2. számú egyéni választókerületében a szavazatok 68,9%-át szerezte meg. 1935-ig Debrecen nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselője volt, s többször a baloldali ellenzék vezérszónokaként lépett fel. Az 1945-ös és az 1947-es választásokon újra mandátumot szerzett, s a Magyar Szabadság Párt, illetve a Magyar Függetlenségi Párt képviselőjeként, később pedig pártonkívüliként politizált.

Az Óbudai temetőben nyugszik.^[3]

Főbb művei

A magyar közigazgatás demokratikus átszervezéséről (Debrecen, 1924)
A demokratikus magyar felsőházról (Budapest, 1926)
A magyar közélet és Debrecen fontosabb kérdéseiről (Debrecen, 1928)
Széljegyzetek a választójogi javaslatról (Budapest, 1938)

Megjegyzésk

↑ Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgálataikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: Sub auspiciis regis ^{[Tiltott forrás?]} a Kislexikon weboldalán.

Jegyzetek

↑ Pál Kiss, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=19952
↑ ^a ^b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
↑ Dr. Varga József: Hegymegi Kiss Pál sírja. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

Források

Hegymegi Kiss Pál. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Nemzetgyűlés almanachja, 1945-1947. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)

További információk

Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., 1929, 159. o.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
1922–1926. évi nemzetgyűlés. Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. Budapest, 1922, 266-267. o.
1927-1931. évi országgyűlés. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932, 135-136. o.
1927–1931. évi országgyűlés. Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. Bp. 1927, 117. o.
1927–1931. évi országgyűlés. Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. Budapest, 1927, 241. o.
1931-1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. Bp. 1931, 162. o.
1931–1935. évi országgyűlés. Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931, 128-129. o.