Hidvári Imre

Hidvári Imre
Élete
Született	1945. március 5. Dömsöd, Magyarország
Elhunyt	2019. november 25. (74 évesen) Kazincbarcika, Magyarország
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	kolibri léptű rövid versek[1]
Fontosabb művei	Forrás voltam (Kazincbarcika, 2010)
Irodalmi díjai	Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
Hidvári Imre weboldala

Hidvári Imre (Dömsöd, 1945. március 5. – Kazincbarcika, 2019. november 25.) magyar költő, író, okleveles mérnök, középiskolai tanár.

Középiskolai tanulmányait okleveles gépésztechnikus végzettséggel zárta, majd a Nehézipari Műszaki Egyetemen elvégezte a vegyipari gépészeti gépészmérnök szakot. Második diplomáját a budapesti vegyészmérnöki karon szerezte: okleveles korróziós szakmérnök lett. 1982-ben pedig megszerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán a harmadik egyetemi végzettséget jelentő mérnöktanárit.

Technikusként a Tiszai Vegyi Kombinátnál és a Tüzeléstechnikai Kutatóintézetnél dolgozott, később hét hónapig műtősként a miskolci Honvéd Kórházban (jelenleg: Szent Ferenc Kórház). Az egyetem után mérnökként helyezkedett el, 1970-től a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozója. Itt ötszörös kiváló mérnök címet szerzett, majd Budapesten az Országos Alkotó Ifjúság Kiállításán miniszteri dicséretet kapott.

1977-től nyugállományba vonulásáig (2008. január 3.) a kazincbarcikai Irinyi János Középiskolában tanított, ahol ifjúságvédelmi felelősként és a diákmozgalmat segítő pedagógusként is számítottak rá. Évekig az "IDÖK", Irinyi Diákönkormányzati, Diákjóléti, Oktatási és Sport (Közhasznú) Alapítvány kuratóriumának elnökeként tevékenykedett. A Kazincbarcikai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KKEF) és a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma (KEF) munkájában is részt vett.

Évekig az Észak-Magyarország napilap külső munkatársa volt, felelős szerkesztője a Kazincbarcikai Fiatalnak, évekig a Kazincbarcikai Közélet alapító szerkesztő bizottságának a tagja, a Balegyenesnek a főszerkesztője. Közreműködött a szocialista városok lakói számára szervezett országos vers- és novellaíró pályázatok lebonyolításában.

A gyermekek oktatása-nevelése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért 2007-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel jutalmazták.

2015 nyarán egyik szervezője és alapító tagja a kazincbarcikai Mezey István Művészeti Központban megalakuló Kazinci Klubnak.^[2] 2016 tavaszától a klub irodalmi folyóiratának, az Ő-szülő Kikeletnek főszerkesztője.^[3] A 2018 júniusában megjelenő lapban (III. évfolyam 2. szám) ő volt a bemutatkozó alkotó.

2019-ig önzetlen támogatója és mentora volt a borsodi fiatal tehetségeknek.

• Szakító próba - antológia (szerkesztő) (Kazincbarcika, Szakító Próba Antológia Egyesülete, 1993) A borítót és a grafikákat Mezey István készítette. ISBN 963 04 2857 1^[4]
• Széki emlékeim (Kazincbarcika, 1998) ISBN 963 550 901 4^[5]
• Sajátságos kör a körben (1998)
• Éneklő fegyverek (Dráma két felvonásban) (2004)^[6]
• Az Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium története dióhéjban (2004)
• Forrás voltam (Kazincbarcika, 2010) A grafikákat Spitzmüller Szandra Tímea készítette. ISBN 978 963 06 9141 3
  • Adok (2006)
  • Tört kövek (2006)
  • Kővirág (2004–2005)
  • Körben (2001)
  • Dátumok
• Nevenincsben (Kazincbarcika, 2011) Ikerkönyvek 1-2. címmel is. ISBN 978 963 08 1118 7 (1. köt.) ISBN 978 963 08 1119 4 (2. köt.)
• Nulladik típusú emlékezés (A mi egyetemünk)^[7]
• Dekád (Kazincbarcika, 2013)^[8]
• Ajándék Kazincbarcikának – 60 - antológia (szerkesztő) (Kazincbarcika, 2015, fotók: Fodor Péter, borítógrafika: László Erzsébet) ISBN 9789631214734^[9]
• Lélekvetés - antológia (felelős kiadó, főszerkesztő, alkotó) (Kazincbarcika, Kazinci Klub, 2018) ISBN 978-615-00-4008-0^[10]

• 1998-ban szerkesztette és tördelte Czifra János: Alku nélkül című kötetét.
• Szőke Lajos: A szerelem utcasarkain^[11] (ISBN 963-430-130-4) című könyvét ő tipografálta, korrektúrázta és lektorálta 2002-ben.

• 2005-ben mutatta be Labancz Attila (Zachar Rita rajzaival illusztrált) Árnyék és fény című könyvét.
• 2006-ban az Egressy Béni Művelődési Központban ajánlotta az olvasók figyelmébe Szegedi Tamás András: Bujaság húrjain című kötetét.
• Kiss Simon Gergő: KÉRDÉS/JELEK című művét 2008 januárjában mutatta be az Egressy Béni Művelődési Központban, majd Berentén 2008. január 30-án.

• Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
• SZAKE Életmű-díj (Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület, 2016. március 19.)^[12]
• A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma Civil díja – posztumusz (2020)^[13]

• 2019. december 14-én az Álomkód című antológiát mutatta be a Kazinci Klub a Mezey István Művészeti Központban. A rendezvény első perceiben emlékeztek meg Hidvári Imrére, aki megálmodója, létrehozója volt a Kazinci Klubnak. Az életét a kultúrának szentelő elhunyt költő tiszteletére Hidvári Imre-díjat alapítanak. Minden év decemberében elismerő oklevéllel jutalmazzák majd azt a személyt, aki tevékenységével kiemelkedően sokat tett a kultúráért és a közjóért.^[14]

• Hidvári Imre önéletrajza^{[halott link]}
• Hidvári Imre honlapja Archiválva 2021. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Aranypart - adatlap
• Szerzői adatlapja a Molyon
• Ikerkönyvek 1-2.

• Hidvári Imre: Forrás voltam Magyar Elektronikus Könyvtár
• Hidvári Imre: Nevenincsben MEK
• Eseményfotók - Hidvári Imre: „Ikerkönyvek” - könyvbemutató - Opont^{[halott link]}
• Hidvári Imre: Sajátságos kör a körben^{[halott link]}
• Országos verseny középiskolásoknak Archiválva 2012. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hidvári Imre fotóival: SZAKE-induló