Husztköz

Husztköz (Нанково)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja (1946. január 22. – )
Járás
KözségHuszt község
Rangfalu
Irányítószám90435
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 23° 23′ 56″48.198055555556, 23.39888888888948.198056°N 23.398889°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 23° 23′ 56″48.198055555556, 23.39888888888948.198056°N 23.398889°E
Husztköz (Kárpátalja)
Husztköz
Husztköz
Pozíció Kárpátalja térképén

Husztköz (ukránul: Нанково) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Fekvése

Huszttól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Husztköz neve magyar eredetű, a település a Huszt (más néven Husztica~Husztec) patak és a Nagy-ág közti területen, a patak egyik kanyarulatában jött létre, innen ered az elnevezése. Nevének második tagja a köz, folyóköz, vízköz főnévből ered. Husztköz névadói magyarok voltak, magyar lakossága azonban a 18. századra elruszinosodott. Ukrán és rutén elnevezése pedig személynévi eredetű. Rutén elnevezését pedig egy nán nevű; egykori ottani lakosról származtatják” (Pesty Frigyes).

Története

Husztköz nevét 1391-ben említette először oklevél Huzkaz néven. Későbbi névváltozatai: 1409-ben Huzthkwz, Hwzthkez (Zsigmokl. 2/2: 7202), 1462-ben Huzthkez, 1550-ben Hwzthkewz (károlyiokl. 3: 257), 1610-ben Huzthköz, 1725-ben Husztkőz (revizki), 1773-ban Husztkőz, Nankova, 1808-ban Husztköz (lipszky: rep. 257), 1828-ban Husztköz, Nankowo, 1838-ban Husztköz (Schem. 60), 1851-ben Husztköz, Nánkova (Fényes Elek 2: 126), 1877-ben Husztköz, Nánkoro, 1913-ban Husztköz (hnt.), 1925-ben Nankovo, 1930-ban Nankovo, 1944-ben Husztköz, Нанковo, 1983-ban Нанкове, Нанковo, 1995-ben Нанковo.

1771 körül Máramaros vármegyéhez tartozott. Görög k. parókiája ekkor a munkácsi egyházmegye huszti esperességéhez tartozott. Fatemplomát Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel, anyakönyveit 1767-től vezetik. 1880-ban lakossága és anyanyelve rutén volt.

1940-ben 1782 lakosából 3 római katolikus, 47 görögkatolikus, 1673 görög keleti, 2 református, 57 izraelita volt.

Nevezetességek

  • Fatemploma - Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel.

Források

  • Sebestyén Zsolt: Máramaros megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
  • Magyar Katolikus Lexikon [2]
Sablon:Huszti járás
  • m
  • v
  • sz
A Huszti járás települései (2020–)
Alsókalocsa község(wd)
Alsókaraszló község(wd)
Alsószinevér község(wd)
Bilke község
Dolha község(wd)
Fülöpfalva község(wd)
Herincse község(wd)
Huszt község
Ilosva község(wd)
Kerecke község(wd)
Kövesliget község(wd)
Ökörmező község(wd)
Visk község
  • Városi jellegű település: Visk
2020 előtt: Huszti járás (1946–2020)
Sablon:Huszti járás
  • m
  • v
  • sz
A Huszti járás (1946–2020) települései
Városi jellegű település
Községek
Sablon:Máramaros
  • m
  • v
  • sz
Máramaros vármegye települései (–1918)
Városok
Dolhai járás
Huszti járás
Alsóbisztra · Alsószelistye · Berezna · Gernyés · Herincse · Huszt · Husztköz · Husztsófalva · Iza · Keselymező · Kövesliget · Mihálka · Ósándorfalva · Ötvösfalva · Száldobos · Szeklence · Visk
Izavölgyi járás
Batiza · Dragomérfalva · Felsőszelistye · Glód · Izakonyha · Izasópatak · Izaszacsal · Jód · Kisbocskó · Rozália · Sajó · Sajómező · Szurdok
Ökörmezői járás
Alsóhidegpatak · Alsókalocsa · Alsószinevér · Bükköspatak · Cserjés · Csuszka · Felsőhidegpatak · Felsőkalocsa · Felsőszinevér · Fülöpfalva · Iszka · Kelecsény · Kispatak · Lengyelszállás · Majdánka · Ökörmező · Padóc · Pereszlő · Rekettye · Repenye · Rosztoka · Tarfalu · Tarújfalu · Toronya · Vízköz · Vucskómező
Sugatagi járás
Szigeti járás
Taracvízi járás
Técsői járás
Tiszavölgyi járás
Visói járás
(1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)  
  • Kárpátalja Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap