Iványi Irén
| Iványi Irén | |
 | |
| Született | Iványi Gizella Irén Aranka 1887. augusztus 25.[1] Magyarhomorog |
| Elhunyt | 1967. február 18. (79 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Mészáros Sándor László (1926–)[2] |
| Szülei | Iványi István |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1907) |
| Kitüntetései | Farkas–Ratkó-díj (1920) |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iványi Irén témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Iványi Irén, születési nevén Iványi Gizella Irén Aranka (Magyarhomorog, 1887. augusztus 17.[3] – Budapest, 1967. február 18.) színésznő. Iványi István színész lánya, Mészáros Sándor László felesége.
Életútja
Iványi István színész és Cseh Gizella lánya. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja lett, majd 1910-ben vidékre ment, ahol másfél évig működött mint naiva és szende. 1911. február 18-án ismét visszatért a Nemzeti Színházhoz, innen 1945-ben vonult nyugdíjba. A naiva és szende szerepekről áttért a különböző s egyes szerepkörökbe nem is mindig beilleszthető női alakok ábrázolására. Egyszer mint jókedvű fiatal menyecske (Süt a nap), máskor mint boszorkány, vagy gonosz mostoha tűnt ki. Ez a két szélsőség jelzi a határokat, melyek között művészi biztonsággal mozgott. Gyakori beugrónak számított, 72 előadást mentett meg.
Fontosabb szerepei
- Eszter (Gárdonyi Géza: A bor)
- Mostoha (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
- Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Duenna (Rostand: Cyrano de Bergerac)
- Dajka (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Kati (Annuska)
- Juli (Tiszta dolog)
- Szűcs Mari (Süt a nap)
- Suták Kata (Piros bugyelláris)
- Gébicsné (Vége a szép nyárnak)
- Boszorkány (Faust)
- Első karvezetőnő (Elektra)
- Cluvia (Ember tragédiája)
- Bába (A krétakör)
- Szomszédasszony (Omnia vincit Amor)
Díjai, elismerései
- Farkas-Raskó-díj (1920)
Jegyzetek
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 306. o.
