Kósa Lajos (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kósa Lajos (egyértelműsítő lap).
Kósa Lajos
Született1964. március 14. (60 éves)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.)
  • Debrecen polgármestere (1998–2014)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2014. május 5.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2014. május 6. – nincs)
  • a Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli miniszter (2017. október 2. – 2018. május 18.)
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1989)
Politikai pályafutása
PártFidesz[1]
Magyarország Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2017. október 2. 2018. május 18.
Debrecen polgármestere
Hivatali idő
1998 2014
ElődHevessy József
UtódPapp László

  • Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 19982014 között Debrecen polgármestere. 2017. szeptember 25-én Áder János október 2-i hatállyal a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki.[2][3][4] A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 47. legbefolyásosabb személye.

Tanulmányai

Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. Az MKKE-n 1983-ban az I. évfolyam KISZ titkárának választották meg. (60 szavazóból 57-en szavaztak rá)[5] Az MKKE-n 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.

Politikai pályafutása

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.

Kósa Lajos felszólalása az Alaptörvény 7. módosításának általános vitájában

Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ez évi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.

A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.

2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.

A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 14. legbefolyásosabb embere.

2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.[6]

2017. szeptember 25-én október 2-i hatállyal tárca nélküli miniszter lett.[7] Kormánytagként feladata a megyei jogú városok fejlesztése, a Modern Városok Program végrehajtása. A Fidesz-frakció élén utóda Gulyás Gergely lett.[8]

Családja

Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott, jelenleg mezőgazdasági befektetésekkel foglalkozik. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).

Kósa különböző családtagjainak, köztük felesége és egykori óvónő édesanyja cégvásárlásai is médiafigyelmet keltettek.[9][10][11][12]

Konfliktusok személye körül

Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket.[13] Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.[14]

Kósa számos vicces vagy épp kínos magyarázkodása többször is idézetek tárgyaivá váltak.[15][16]

2018 júniusában a pedagógusnap alkalmával a Nemzedékek jövőjéért díjjal tüntette ki a Debreceni Tankerület. A kitüntetés híre számos bírálatot váltott ki.[17][18][19]

2018 decemberében ő terjesztette be Szatmáry Kristóf fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként az országgyűlésben az ellenzék által "rabszolgatörvénynek" nevezett törvényjavaslatot, amely a 'dolgozó hozzájárulásával', legfeljebb évi 400 órára terjeszti ki a túlóra keretet, amely túlórákkal pénzben a tárgyhó végén, szabadidő biztosítása mellett pedig három éven belül kell elszámolni. Az egyéni képviselői indítvány formája nem tette szükségessé a szakszervezetekkel való egyeztetést. A túlórakeret olyan munkahelyeken, ahol létezik kollektív szerződés, csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a helyi szakszervezet és a munkáltató a hatályos kollektív szerződést ezen lehetőségeknek megfelelően módosítja. Minden más esetben a dolgozó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges alkalmazásához. A törvényjavaslatot a parlament az ellenzék obstrukciós kísérlete, folyamatos, hangos tiltakozása, valamint általuk vitatott körülmények között elfogadta, és ez csekély mozgósító erejű de kétségtelenül az ország több pontjára egyidejűleg szervezett tiltakozásokat váltott ki.[20][21][22]

2019. augusztus 26-án egy rádióinterjúban úgy fogalmazott az akkor Dél-Amerikában tomboló erdőtüzekről, hogy „nem az őserdő ég, mint láthatjuk a képeken, hanem az a bozótos, ami nem őserdő”. Azután nyilatkozott erről, hogy ellenzéki politikusok emiatt is többször kritizálták Orbán Viktor miniszterelnököt közösségi oldalakon.[23]

2021 őszén az NSO group által szállított PEGASUS nevű okostelefonokon futó megfigyelő program belügyminisztérium általi beszerzését újságírói kérdésre megerősítette.[24]

Díjai, elismerései

  • Az év polgármestere (2001)

Jegyzetek

  1. k325, 2022. május 4., Parlamenti Információs Rendszer
  2. 379/2017. (IX. 25.) KE határozat Tárca nélküli miniszter kinevezéséről
  3. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_minisztere_van_az_orban-kormanynak.647996.html
  4. http://24.hu/belfold/2017/09/25/hivatalos-miniszter-lett-kosa-lajos/
  5. Közgazdász. 1983. 18. sz.
  6. Kósa Lajos lett a frakcióvezető Index, 2015. szeptember 17.
  7. Archivált másolat. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  8. http://24.hu/belfold/2017/09/14/megvalasztottak-gulyas-gergelyt-a-fidesz-frakcio-uj-vezetojenek/
  9. Kósa rokonai egyre gyarapodnak Archiválva 2017. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Népszava, 2017. december 27.
  10. Kósa Lajos 82 éves anyukája vett egy fél sertéstelepet 24.hu, 2017. december 27.
  11. DK: Kósa Lajos 83 éves édesanyja egy sikeres, reklámtervezéssel foglalkozó céget vásárolt Debrecenben Mérce, 2019. március 31.
  12. Feljelentették a szervezőket Kósa Lajos feleségének kamu eseménye miatt, a NAV pompás indokkal utasította el, hogy nyomozzon 444.hu, 2019. március 29.
  13. Ahogy Kósa magyarázza a közpénz-alapítvány-pénz ciklust, nem teszi úgy senki HVG, 2016. március 1.
  14. Döntött az AB: a közpénz közpénz marad YouTube, 2016. március 31.
  15. Nem a fémkupakkal kezdte - íme Kósa Lajos leghülyébb nyilatkozatai Archiválva 2017. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben VS.hu, 2014. november 20.
  16. Az elmúlt két év 10 legütősebb pillanata Kósa Lajostól HVG, 2017. szeptember 7.
  17. Kitüntették Kósa Lajost a pedagógusnapon Hír TV, 2018. június 3.
  18. Pedagógusnap alkalmából kitüntették Kósa Lajost HVG, 2018. június 2.
  19. Kósa Lajost kitüntette az „alattvalója” Civishir, 2018. június 3.
  20. Jön a rabszolgatörvény, 600 millió forintot kaptak a szakszervezetek a Miniszterelnökségtől Átlátszó, 2018. november 26.
  21. Zöld utat kapott a rabszolgatörvény Archiválva 2018. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 2018. november 26.
  22. Rabszolgatörvény: a dolgozók megélhetését biztosítaná a javaslat Napi.hu, 2018. november 28.
  23. Kósa az amazonasi tűzről: Nem az őserdő ég, hanem a bozótos 24.hu, 2019. augusztus 26.
  24. Itthon: Kósa Lajos elismerte, hogy a Belügyminisztérium .... (Hozzáférés: 2021. november 15.)

További információk

  • Kósa Lajos életrajza a Fidesz honlapján
  • Kósa Lajos országgyűlési adatlapja
  • Kósa Lajos Debrecen hivatalos honlapján[halott link]
  • Kósa Lajos: Nem a piszoárt kéne méricskélni! - interjú az index.hu-n, 2010. március 30.
  • Orbán Viktort nem rázza meg a Kósa-ügy Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014) 
Sablon:Harmadik Orbán-kormány
  • m
  • v
  • sz
A harmadik Orbán-kormány tagjai (2014. június 6. – 2018. május 18.)
Orbán Viktor1 (miniszterelnök) · Semjén Zsolt2 (miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter) · Lázár János1 (miniszterelnökséget vezető miniszter) · Rogán Antal1 (miniszterelnöki kabinetiroda) · Szijjártó Péter1 (külgazdasági és külügyminiszter) · Pintér Sándor3 (belügyminiszter) · Trócsányi László3 (igazságügyi miniszter) · Varga Mihály1 (nemzetgazdasági miniszter) · Balog Zoltán1 (emberi erőforrások minisztere) · Seszták Miklós2 (nemzeti fejlesztési miniszter) · Fazekas Sándor1 (földművelésügyi miniszter) · Simicskó István2 (honvédelmi miniszter) · Süli János3 (tárca nélküli miniszter) · Kósa Lajos1 (tárca nélküli miniszter)
1 Fidesz    2 KDNP    3 Pártonkívüli
Sablon:Magyarország tárca nélküli miniszterei 1920-tól
  • m
  • v
  • sz
első Teleki-kormány
  • 1920: Bleyer Jakab (nemzetiségi kisebbségek)
  • 1920–1921: Vass József (közélelmezésügyi)
Simonyi-Semadam-kormány
Károlyi Gyula-kormány
Imrédy-kormány
második Teleki-kormány
Bárdossy-kormány
Kállay-kormány
Sztójay-kormány
Lakatos-kormány
Szálasi-kormány
Németh-kormány
  • 1989–1990: Baráth Etele (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium)
Antall-kormány
  • 1990: Boross Péter (Miniszterelnöki Hivatal)
  • 1990–1991: Gerbovits Jenő (kárpótlásért)
  • Kiss Gyula (a politikai foglyok szervezeteivel foglalkozó)
  • 1990–1992: Botos Katalin (bankügyekért felelős)
  • Gálszécsy András (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
  • Horváth Balázs (a határon túli magyar ügyekben felelős)
  • 1990–1993: Mádl Ferenc (az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős)
  • Pungor Ernő (az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető)
  • 1991–1993: Nagy Ferenc József (kárpótlásért)
  • 1992–1993: Füzessy Tibor (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
  • Horváth Balázs (az Országgyűléssel való kapcsolattartás és sportfelelős)
  • Szabó Tamás (privatizációért)
Horn-kormány
első Orbán-kormány
  • 1998–2000: Kövér László (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
  • 2000–2002: Demeter Ervin (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
  • 1998–2002: Boros Imre (a PHARE-program koordinációjáért felelős)
Medgyessy-kormány
  • 2002–2004: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal)
  • 2003–2004: Juhász Endre (Európai integrációs ügyekért felelős)
  • Lévai Katalin (esélyegyenlőségért felelős)
első Gyurcsány-kormány
  • 2004: Göncz Kinga (esélyegyenlőségért felelős)
  • 2004–2006: Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatal)
  • Kolber István (regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős)
második Gyurcsány-kormány
  • 2007–2008: Draskovics Tibor (Kormányzati koordinációért felelős)
  • 2007–2009: Szilvásy György (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
  • Molnár Károly (kutatás-fejlesztésért felelős)
  • 2009: Ficsor Ádám (a polgári titkosszolgálatokat felügyelő)
második Orbán-kormány
  • 2010–2014: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős)
  • 2011–2012: Fellegi Tamás (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős)
  • 2012–2013 Varga Mihály (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős)
harmadik Orbán-kormány
  • 2014–2018: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért felelős)
  • 2017–2018: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős)
  • 2017–2018: Kósa Lajos (a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős)
negyedik Orbán-kormány
  • 2018–2022: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős)
  • 2018–2022: Süli János (az új paksi atomerőműért felelős)
  • 2018–2022: Mager Andrea (nemzeti vagyon kezeléséért felelős)
  • 2020–2021: Novák Katalin (családokért felelős)
ötödik Orbán-kormány
  • 2022–: Semjén Zsolt (nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős)
  • 2022: Nagy Márton (gazdaságfejlesztésért felelős)
  • 2022–2023: Navracsics Tibor (területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős)
Magyarország tárca nélküli miniszterei • 1848–1919 • 1920-tól
Nemzetközi katalógusok
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap