Kopisz

Nem tévesztendő össze a következővel: kópisz.
Kopisz
Az egykori vár helye
Az egykori vár helye
Kopisz címere
Kopisz címere
Kopisz zászlaja
Kopisz zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Irányítószám211038
Körzethívószám+375 216
Népesség
Teljes népesség609 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 19′ 28″, k. h. 30° 17′ 30″54.324444444444, 30.29166666666754.324444°N 30.291667°EKoordináták: é. sz. 54° 19′ 28″, k. h. 30° 17′ 30″54.324444444444, 30.29166666666754.324444°N 30.291667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopisz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kopisz (belaruszul és oroszul: Копысь, lengyelül: Kopyś) egy városi típusú település Fehéroroszországban, a Vicebszki területen, az Orsai járásban. Ebben a városban született Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök.

Története

Az első hivatkozások 1059-re datálhatók. A 14. századtól a Litván Nagyhercegség, majd a Krewoi Unió (1385) után a Lengyel-Litván Unió része volt. Közigazgatásilag a Vicebszki vajdaság része volt. A 16. században városi jogokat kapott. Az Ostrogski család, majd 1594 után a Radziwiłł család tulajdonában lévő magánváros volt.[2] Kopisz városában vár állt, és Krzysztof Mikołaj Radziwiłł alapított egy református templomot.[2] A Nagy északi háború idején, 1707-ben Kopisz elpusztult az orosz csapatok által. 1772-ben Lengyelország első felosztása során az Orosz Birodalom része lett.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kopys című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
  2. a b Słownik geograficzny Królestwa Polskiego i innych krajów słowiańskich, Tom IV, Warsaw, 1883, p. 388 (in Polish)