Kubicza Pál

Kubicza Pál

Született	1816. október 25. Alsószernye
Elhunyt	1893. május 30. (76 évesen) Ivánháza
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1847–1848) magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 7. – 1849. augusztus 13.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 5.) főispán (1867 – 1890. december, Trencsén vármegye) a magyar főrendiház tagja (1885. május 15. – 1893. május 30.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubicza Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemeskürthi Kubicza Pál (Alsószernye, 1816. október 25. – Ivánháza, 1893. május 30.) valóságos belső titkos tanácsos, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.

Élete

Apja Kubicza István (1783–1850) földbirtokos, az Erdődy grófi család ügyésze, táblabíró, édesanyja kis-zsirai Sirchich Krisztina (1794–1862). Testvérei nem születtek.

A Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult, majd Trencsénben és a Pozsonyi Királyi Jogakadémián végzett. 1837-ben Komárom vármegye alispánja mellett volt gyakorlaton, majd a pesti Királyi Táblán Szőgyény László nádori főjegyző oldalán is jurátuskodott. 1838. augusztus 18-án ügyvédi oklevelet szerzett. Trencsénben két évig mint tiszteletbeli vármegyei-, azután valóságos aljegyző, később főjegyző működött. 1847-ben Trencsén vármegye ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen Pozsonyban, ahol felszólalt a magyar nemzeti színek mellett.^[1]

1848 áprilisától másodalispán, majd 1848. június 20-tól mint Trencsén város és kerület képviselője Budapestre került a képviselőházba, melyet Debrecenbe is követett. A világosi fegyverletétel után bujdosott és 1850. július 20-án jelentkezett a pesti haditörvényszék előtt, melynek keresetét 1850-ben a király megszüntette. Egy ideig visszavonultan a birtokain gazdálkodott.

1861-től első alispán, 1865-től újból képviselő. 1867-ben Trencsén vármegye főispánja lett, mely állást 1890 decemberéig töltötte be. Főispánként a főrendiház választott tagja volt, s 1869–1872 között annak jegyzői hivatalát is viselte.^[2]

Józan hazafi, a magyarság buzgó előmozdítója volt. Nem nősült meg. 1893. június 2-án temették Ivánházán, ahol a szertartást Pongrácz Adolf prépost végezte.^[3]

Elismerései

Lipót-rend
Szent István-rend kiskeresztje
Ferenc József-rend nagykeresztje
Valóságos belső titkos tanácsosi cím^[4]

Jegyzetek

↑ Kumorovitz L. Bernát 1954: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. Hadtörténelmi Közlemények 1/3–4, 58.
↑ Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai. Századok, 2017. 2. szám, 330. és 336. o.
↑ Plachy Bertalan: Kubicza Pál. (nekrológ). Budapesti Hírlap, 1893. június 6. 154. szám. Melléklet.
↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 11. évfolyam, 1892. Felséges uralkodóház és udvartartása. 31. o.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. 364–365. o.
Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 6. kötet (1860). Kubicza család. 475–476. o. [1] [2]
Pálmány Béla (szerk.): Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja: Életrajzok. 1 Budapest: Argumentum. 2011. 1004. o.

További információk

Beszédei 1848–49. Közlöny
Felszólalásai. 1847-1848 Napló. Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehívott magyarországi közgyűlésnek naplója...
Sturm Albert 1892: Országgyülési Almanach. Budapest, 132. o. Főrendiház. X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai.[3]
Nemzet 1893/147.
Fővárosi Lapok 1893. május 31. 148. szám. Rövid nekrológ.
Budapesti Hirlap, 1893. május 31. 148. szám, 7. o.
Plachy Bertalan: Kubicza Pál. (nekrológ). Budapesti Hírlap, 1893. június 6. 154. szám. Melléklet.
Vasárnapi Ujság 1893. 23. szám, 393. o. Rövid nekrológ.
Tóth Lőrinc: Kubicza Pál. Pallas Nagy Lexikona XI. kötet 85. o.Arcanum OSZK-MEK