Lipótvárosi zsinagóga

Lipótvárosi zsinagóga
(tervben maradt épület)
Település	Budapest, Lipótváros
Cím	Szalay utca–Szemere utca–Markó utca–Koháry utca tömb
Építési adatok
Építés éve	az 1890-es években tervek születtek rá, végül nem épült meg
Hasznosítása
Felhasználási terület	zsinagóga
Elhelyezkedése
Lipótvárosi zsinagóga Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 03′ 06″47.50874, 19.0516547.508740°N 19.051650°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 03′ 06″47.50874, 19.0516547.508740°N 19.051650°E
Sablon • Wikidata • Segítség

A Lipótvárosi zsinagóga egy tervbe vett monumentális budapesti zsinagóga, amely a 20. század elején épült volna, és 3800 fős befogadóképességgel hű tükre lett volna a gyarapodó és gazdagodó budapesti zsidóságnak. Az épület végül anyagi nehézségek miatt nem készült el, történetéről csak korabeli tervrajzok és újságcikkek mesélnek.

Az emancipáció következtében Magyarország zsidósága nagyfokú szabadságot kapott a 19. század második felében, száma jelentős mértékben gyarapodni kezdett, és Budapest kulturális életében is egyre nagyobb szerepet töltött be. Habár a század folyamán több zsinagóga épült Budapest területén – beleértve a nagyméretű Dohány utcai zsinagógát is –, ezek már nem tudták ellátni a budapesti zsidóság hitéletéhez szükséges funkciókat, ráadásul egyáltalán nem voltak kiemelt helyen, és többségüket más épületek fogták szorosan közre. Lipótváros zsidósága ebben az időben 12 000, a szomszédos VI. és VII. kerületé pedig 72 000 fő volt. 1893-ban a pesti zsidó hitközség kéréssel fordult a főváros vezetőségéhez:

„A hitközség, midőn istentiszteleti intézményei terén egy általánosan érzett hézagot óhajt pótolni, arra kell, hogy tekintettel legyen, hogy az általa megalkotandó templom a mellett, hogy egyrészt terjedelménél fogva a zsidó hívek minél nagyobb számát legyen képes tartósan befogadni, másrészt a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló monumentális épület legyen.”

Az építendő templom helyszínéül a főváros a Szalay utca, Szemere utca, Markó utca és Koháry (ma Nagy Ignác utca) utcák által körülvett telket jelölte ki, és adta oda ingyenesen a hitközség részére. 1898. február 20-án meg is jelent a felhívás a pályázatok elkészítésére, azzal a kikötéssel, hogy:

• az épületnek szabadon kell állnia
• 3600 fő befogadására alkalmasnak kell lennie (ehhez képest a Dohány utcai zsinagógában 1492 férfi és 1472 női, összesen 2964 ülőhely van.)^[1]
• elkészítésének költsége maximálisan egymillió osztrák–magyar forint lehet.

A felhívásra végül 23 pályázat érkezett be, amelyeket kevesebb mint egy hónap alatt bírálta el a Kohner Zsigmond hitközségi elnök vezette testület, amelyben korabeli neves építészek is helyet foglaltak. Néhány e tervek közül:

• Foerk Ernő és Schömer Ferenc terve
• Bálint Zoltán (építész) és Jámbor Lajos (építész) terve
• Lajta Béla terve
• Schickedanz Albert és Herzog Fülöp terve Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Márkus Géza terve Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vágó József (építész), Vágó László és Scheer Izidor terve Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Scheer Izidor és Pollák Manó terve
• Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula terve Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Henri Evers terve^{[halott link]}
• Baumhorn Lipót terve

Az első helyezést Foerk Ernő és Schömer Ferenc terve nyerte el. Az épület valószínűleg a világ legnagyobb zsinagógája lett volna, hiszen a New Yorkban lévő, és még a Dohány utcai zsinagógánál is nagyobb Emánu-Él zsinagóga is „mindössze” 2500 ember számára biztosít ülőhelyet, magassága pedig 103 láb (31 méter),^[2] míg a Foerk-féle terv 3800 fős befogadóképességgel,^[3] és 70 méteres magassággal számolt.^[4] (Az igaz, hogy még így is alacsonyabb lett volna a közeli 96 méter^[5] magas Szent István-bazilikanál és az ugyancsak 96 méter^[6] magas Országháznál – ugyanakkor alig lett volna alacsonyabb, mint a Rózsák téri templom (76 méter) vagy a Mátyás-templom (78 méter),^[7] és magasabb lett volna a 67 méter^[8] magas Bakáts téri templomnál.)

Komoly problémát jelentett azonban, hogy a tervek jócskán felülmúlták az építési költségekkel kapcsolatban megszabottakat (pl. a győztes pályamű kupolája maga is hatmillió forintra volt tervezve.) Foerk és Schömer ezt követően újabb terveket Archiválva 2016. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben adott be, de ezek esetében sem sikerült a megfelelő szintre leszorítani a költségeket. Hosszas tervezgetések után, 1907-ben a hitközség dr. Weinmann Fülöp (1839–1911) udvari tanácsos, új hitközségi elnök javaslatára elvetette a további terveket, a telket pedig egy másik, a Dohány utcai zsinagóga mellett fekvő telekre cserélte. Ide épült később a Hősök temploma. A lipótvárosi zsinagóga nem tudott megépülni.

• https://varoskepp.blog.hu/2008/11/13/a_lipotvarosi_zsinagoga
• https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/
• http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-lipotvarosi-zsinagoga-palyaterve-1899-v-marko-utca/ Archiválva 2020. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-1-resz/
• https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-2-resz/
• https://zsido.com/megazsinagoga-helyett-berhazbeepites-a-lipotvarosi-zsinagogak-tortenete-3-resz/
• https://hvg.hu/itthon/20070327_zsinagoga_zsido_hitkozseg_kossuthter
• https://www.breuerpress.com/2013/04/01/europa-legnagyobb-meg-nem-epult-zsinagogaja/
• http://www.dohany-zsinagoga.hu/?page_id=14

• Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga pályázata. Budapesti Negyed, 18–19.
• Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest, I-II. Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp., 1995
• Szegő Dóra-Szegő György: Zsinagógák. Városháza, Bp., 2004
• Zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. A Zsidó lexikon kiadása, Bp., 1929

• Magyarországi zsinagógák listája
• Tervben maradt nevezetes budapesti épületek, építmények