Losonczy Dezső

Losonczy Dezső
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban 3. (1930)
Született	Seffer Dezső István János 1892. július 26.[1][2] 1891. július 26.[3] Torontáltorda[4][1]
Elhunyt	1950. június 8. (57 évesen)[5][6] Budapest[4][6]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Losonczy Andor
Szülei	Losonczi Antal Brettschneider Leopoldina
Foglalkozása	zeneszerző zongorista karmester filmzeneszerző
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1911–1917)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34. parcella, 18. sor, 24. sír)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonczy Dezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Losonczy Dezső (Torontáltorda, 1892. július 26. vagy 1891. július 26. – Budapest, 1950. június 8.) magyar karmester, zeneszerző.

Fia Losonczy Andor (1932–2018) zeneszerző, zongoraművész, lánya Marsovszky Lívia színésznővel kötött második házasságából Losonczi Lívia újságíró.

Édesapja tanító volt. 1917-ban kapott diplomát a Zeneakadémián.

1918-ban a Belvárosi Színház, majd az Andrássy úti Színház, 1919-1920-ban a bécsi Operabalett karmestere volt. 1921-től az Apolló Kabaré, 1924-ben a Blaha Lujza Színház tagja volt. 1925-1927 között a Király Színházban, aztán ismét az Andrássy úti Színházban volt karmester.

Daljátékokat, operetteket írt. Számos filmhez is szerzett kísérőzenét.

• Chopin (karnagy, Király Színház, 1926)

• Hölgyek előnyben (1939)
• Párbaj semmiért (1939)
• Muzsikáló május (1941, rövid)
• Dr. Kovács István (1941)
• 5-ös számú őrház (1942)
• Szerető fia, Péter (1942)
• Féltékenység (1943)
• Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár)
• Futóhomok (1943)
• Vadon fia (1944, rövid)
• Madách - Egy ember tragédiája (1944)
• Éjféli keringő (1944)
• Makkhetes (1944)
• Házasság (1942)
• A Benedek-ház (1943)

• Magyar Hangosfilm Lexikon