Ludvig Lorenz
Ez a szócikk Ludvig Lorenz dán matematikusról és fizikusról szól, nem összekeverendő Hendrik Lorentz (holland fizikus) és Edward Lorenz (amerikai matematikus) és Konrad Lorenz (osztrák etológus) hasonló nevű tudósokkal |
Ludvig Lorenz | |
Született | 1829. január 18.[1][2][3] Helsingør |
Elhunyt | 1891. június 9. (62 évesen)[1][3] Frederiksberg |
Állampolgársága | dán |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Dán Műszaki Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludvig Lorenz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ludvig Valentin Lorenz (Helsingør, 1829. január 18. – Frederiksberg, 1891. június 9.) dán matematikus és fizikus.
Élete
Lorenz Helsingør-ben született. Általános iskoláit is itt végezte el. Tanulmányait a koppenhágai Műszaki Egyetemen folytatta. 1876-ban professzor lett a koppenhágai Katonai Akadémián. 1887-től kutatásait a Carlsberg Alapítvány támogatta.
Munkássága
Munkásságának gerincét az optika jelentette.
- 1860–1861: a fény elasztikus elmélete,
- 1862–1864: fenomenológikus hullám egyenlet
- 1869: Lorenz-Lorentz fénytörés elmélet
- 1890: Síkhullámok szórási elmélete[4]
Kidolgozott egy matematikai leírást, mely leírja az összefüggést a fénytörés és az átlátszó anyagok között.
A κ/σ arány értékét Ludvig Lorenz fedezte fel 1872-ben, mely része a Wiedemann–Franz-törvénynek és ezért Wiedemann–Franz–Lorenz törvénynek is szokták hívni.
A fényterjedés matematikai leírásával is foglalkozott.
1869-ben Lorenz publikálta a törési index és a közeg sűrűsége közötti összefüggés matematikai leírását, melyet Hendrik Lorentz is felfedezett Lorenztől függetlenül, ezért ezt az összefüggést Wiedemann–Franz-törvénynek hívják.
A fénnyel kapcsolatos elektromágneses elméleti munkásságának eredménye a Lorenz-féle mérték feltétel. Elméletéből levezette a fény sebességét.
1890-ben kidolgozta a fénytörés elméletét, amelyet dán nyelven publikált, majd 1898-ban francia nyelven is publikálta. Később, 1908-ban Gustav Mie tőle függetlenül szintén felfedezte az összefüggéseket, ezért azt Lorenz–Mie elméletnek szokták hívni.
További információk
- https://books.google.com/books?id=pBVBAQAAIAAJ&pg=PA405#v=onepage&q&f=false
- http://scienceworld.wolfram.com/biography/Lorenz.html
- https://web.archive.org/web/20051128214739/http://www.cartage.org.lb/en/themes/Biographies/MainBiographies/L/LorenzL/1.html
Források
- Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap