Makoše

Ez a szócikk a Župa dubrovačka községben fekvő Makoše településről szól. Hasonló címmel lásd még: Makoše (egyértelműsítő lap).

Makoše
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Župa dubrovačka
Jogállás	falu
Irányítószám	20207
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	166 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 39′ 03″, k. h. 18° 11′ 19″42.65082276, 18.1886376642.650823°N 18.188638°EKoordináták: é. sz. 42° 39′ 03″, k. h. 18° 11′ 19″42.65082276, 18.1886376642.650823°N 18.188638°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Makoše falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Župa dubrovačka községhez tartozik.

A Dubrovnik városától légvonalban 7, közúton 11 km-re keletre, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északnyugatra, a Gornji Brgatról Srebrenóra menő út mentén, Grbavac és Buići között fekszik.

A falu pontos keletkezése nem ismert, de a középkorban már bizonyosan lakott volt. A századok során a térséget többször támadták a hívatlan hadak kifosztva a környező falvakat, azért szükséges volt a határ mentén kellő számú határőrséget fenntartani. Ez biztosította a település állandó lakosságát. Határában egy középkori őrtorony maradványai is megtalálhatók. A lakosság 1806-ban is sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet, több templomot kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 275, 1910-ben 226 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 október 24-én a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. 2011-ben 168 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

• Szent Antal kápolna

• Középkori őrtorony

• Župa dubrovačka község hivatalos oldala (horvátul)
• A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Velike Gospe Postranja (horvátul)
• Bus.hr:Kulturna dobra općine Župa dubrovačka (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

• A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
• Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)