Mezőgazdasági építészet

A mezőgazdasági építészet az építészetnek egyik ága, amely alá a mezőgazdasággal összefüggő épületek és építmények tartoznak.

Jellemzői

Mezőgazdasági épületek már az ókortól épültek. Céljuk a mezőgazdaság két fő ága, a növénytermesztés és az állattenyésztés során felmerülő feladatok megkönnyítése. Néhány ilyen épület- és építménytípus: istálló,[1] hodály,[2] sertés/baromfi-ól, karám,[3] állás,[4] kocsi- és faragószín,[5] galambdúc,[6] méhes,[7] bognár/kádár/kovács stb. műhely, magtár,[8] csűr (pajta),[9] góré,[10] gémeskút,[11] kútház,[12] szárnyék,[13] mérlegház,[14] egyszerűbb malmok (szélmalmok, vízimalmok).[15]

Mezőgazdasági épületek elsősorban a falvakban, illetve azok köré épültek, ugyanakkor nem tekinthetők mezőgazdasági épületeknek a falvak lakóházai (ahogy a csárdák, posták, faluházak, templomok, temetőkápolnák sem ide tartoznak). A lakóház és az ól egybeépült változata az óltanya.[16]

A falvak határában elhelyezkedő mezőgazdasági épületeket Magyarországon külsőségeknek nevezik.[17] Ilyen voltak például a (külterületi) ólak, esztenák,[18] kunyhók, kerekes kunyhók (bódék, kalibák),[19] présházak. Külterületi épületek mellett építmények is létesültek, így enyhelyek, cserények. A külterületi mezőgazdasági épületek és építmények gazdasági egységei időként tartozéktelepülésekké, tanyákká alakultak át.[20] Földalatti építménynek számíthatók az (önálló, lyuk-) pincék,[21] és a gabonatároló vermek.[22]

Tágabb értelemben a mezőgazdasági építészethez sorolható a nem szántóföldi mezőgazdaság (pl. kertészet, vadászat, erdészet, halászat, méhészet stb.) speciális épületállománya is (pl. erdész/vadászházak, magaslesek). A mezőgazdasághoz is kapcsolódik, azonban inkább az élelmiszeripari építészethez szokták kapcsolni a mezőgazdasági terményeket feldolgozó létesítmények építészetét, így a nagyobb gőzmalmok,[23] olajütők, szeszgyárak, hallisztgyárak, ecetgyárak, sajtgyárak, tejcsarnokok, silók stb. épületeit, építményeit.[24]

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az 1980-as években számos fényképpel dokumentálta a magyarországi mezőgazdasági építészet kiemelkedő alkotásait. Az elkészült fényképeket az Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteményében őrzik.[25]

Képtár

  • Istálló (Lekėčiai, Litvánia)
    Istálló (Lekėčiai, Litvánia)
  • Juh karám (Vatnsnes, Izland)
    Juh karám (Vatnsnes, Izland)
  • Magtár (Mike, Magyarország)
    Magtár (Mike, Magyarország)
  • Pajta (Baltoji Vokė, Litvánia)
    Pajta (Baltoji Vokė, Litvánia)
  • Góré (Brgule, Szerbia)
    Góré (Brgule, Szerbia)
  • Mérlegház (Nagyiván, Magyarország)
    Mérlegház (Nagyiván, Magyarország)
  • Gémeskút (Klockenhagen, Németország)
    Gémeskút (Klockenhagen, Németország)
  • Szélmalom (Sint Maartensvlotbrug, Hollandia)
    Szélmalom (Sint Maartensvlotbrug, Hollandia)
  • Vízimalom (Kloster Veßra, Németország)
    Vízimalom (Kloster Veßra, Németország)
  • Kútház (Csongrád, Magyarország)
    Kútház (Csongrád, Magyarország)
  • Borospince (Gänserndorf, Ausztria)
    Borospince (Gänserndorf, Ausztria)

Jegyzetek

  1. ↑ Néprajzi lexikon, istálló szócikk
  2. ↑ Néprajzi lexikon, hodály, birkaszín, juhakol szócikk
  3. ↑ Néprajzi lexikon, karám szócikk
  4. ↑ Néprajzi lexikon, állás szócikk
  5. ↑ Néprajzi lexikon, szín szócikk
  6. ↑ Néprajzi lexikon, galambászat szócikk
  7. ↑ Néprajzi lexikon, méhes szócikk
  8. ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X , Magtár szócikk
  9. ↑ Néprajzi lexikon, csűr, pajta szócikk
  10. ↑ Néprajzi lexikon, góré szócikk
  11. ↑ Néprajzi lexikon, gémeskút szócikk
  12. ↑ https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=125237
  13. ↑ Néprajzi lexikon, szárnyék szócikk
  14. ↑ https://szekelyhon.ro/aktualis/hiaba-uzemkepesek-a-csiki-merleghazak-tobbseguk-hasznalatlanul-all
  15. ↑ Bővebben: Selmeczi Kovács Attila: Vízimalmok és molnárok a Mátraalján, Honismereti Szövetség, Budapest, 2021, ISBN 978-615-01-0978-7
  16. ↑ Néprajzi lexikon, óltanya szócikk
  17. ↑ (szerk.) Estók, i. m., 26. o.
  18. ↑ Néprajzi lexikon, esztena, isztina, sztina szócikk
  19. ↑ Néprajzi lexikon, kerekeskunyhó, bódé, kaliba szócikk
  20. ↑ (szerk.) Estók, i. m., 26. o.
  21. ↑ Néprajzi lexikon, lyukpince
  22. ↑ Néprajzi lexikon, gabonásverem, verem szócikk
  23. ↑ Bővebben: Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
  24. ↑ Az élelmiszeripari építészetről bővebben: (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3), ill. A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986, ISBN 963-232-213-4.
  25. ↑ Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM) (mezogazdasagimuzeum.hu)

Források

  • (szerk.) Estók János: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig (írta: Csoma Zsigmond, Fülöp Éva Mária, Molnár Erzsébet, Pálóczi Horváth András, Knézy Judit, Szatmári Sarolta, Takáts Rózsa), Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008
  • Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8  

Egyéb irodalom

  • Kotsis Endre: Gazdasági épületek. Tervgyüjtemény a magyar mezőgazdasági építészet köréből, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T., Budapest, 1929
  • Kotsis Endre: Mezőgazdasági építészet, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954
  • Reischl Gábor: Mezőgazdaság és építészet, TERC kft., Budapest, 2010, ISBN 978 963 9968 02 8
  • Tomory László: Mezőgazdasági építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963
  • Miskolczy László – Vargha László: A Nagykunság vidék népének építészete, Budapest, 1943

Kapcsolódó szócikkek