Nagybiszterec
| Nagybiszterec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 12′ 39″, k. h. 19° 16′ 47″49.2107685, 19.279811449.210769°N 19.279811°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 39″, k. h. 19° 16′ 47″49.2107685, 19.279811449.210769°N 19.279811°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagybiszterec (szlovákul: Veľký Bysterec) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
Alsókubin központjától nyugatra fekszik.
Története
A 13. században alapították. Első írásos említése 1348-ban „Bysterecz” alakban történt. 1349-ben „Bisterch”, 1418-ban „Bistricz”, 1510-ben „Nagh Bystrich”, 1547-ben „Byzthrycz Welky” néven szerepel az írott forrásokban. Az árvai váruradalom faluja volt a helyi bíró igazgatása alatt. 1715-ben 240 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTERETZ. Nagy, és kis Biszteretz. Bisztricz. Bisztratz. Tót faluk Árva Vármegyében, földes Ura Medveczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Nagy falutól nem meszsze. Határjaik jó termékenységűek, réttyei hasznosak, legelőjök elég, második Osztálybéliek.”[1]
1828-ban 65 házában 473 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Biszterecz (Nagy), tót falu, Árva vmgyében, az Árva jobb partján: 8 kath., 458 evang., 7 zsidó lak. – Alsó-Kubinnal általellenben, földje is hasonló. Sessiója 27 6/8 F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg.”[2]
1910-ben 431-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
1949-óta Alsókubin része.
Külső hivatkozások
- História mestskej časti Bysterec - Dolný Kubín
- Nagybiszterec Szlovákia térképén
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
 | Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
