Natali törpejégmadár
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ispidina picta (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Natali törpejégmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Natali törpejégmadár témájú médiaállományokat és Natali törpejégmadár témájú kategóriát. |
A natali törpejégmadár (Ispidina picta) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Todus nembe Todus pictus néven.[2] Jelenlegi besorolása vitatott, egyes szervezetek a Ceyx nembe helyezik Ceyx pictus néven.[3]
Alfajai
- Ispidina picta ferrugina Clancey, 1984
- Ispidina picta natalensis (A. Smith, 1832)
- Ispidina picta picta (Boddaert, 1783)[2]
Előfordulása
Afrikában széles körben elterjedt faj, a Szaharától délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság déli részéig sokfelé elterjedt a kontinensen. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, valamint bokrosok, szavannák és füves puszták.[4]
Megjelenése
Testhossza 12 centiméter, testtömege 9–16 gramm.[5]
Életmódja
Rovarokkal, köztük szöcskékkel, lepkékkel, hernyókkal, legyekkel, bogarakkal, pókokkal és százlábúakkal táplálkozik.
Szaporodása
Fészekalja 2-6 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
