Nazarovo (Krasznojarszki határterület)

Ez a szócikk a Krasznojarszki határterület városáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nazarovo (egyértelműsítő lap).

Nazarovo (Назарово)
Nazarovo címere Nazarovo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Irányítószám	662200
Körzethívószám	39155
Népesség
Teljes népesség	45 333 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
Nazarovo Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 00′ 23″, k. h. 90° 23′ 29″56.006388888889, 90.39138888888956.006389°N 90.391389°EKoordináták: é. sz. 56° 00′ 23″, k. h. 90° 23′ 29″56.006388888889, 90.39138888888956.006389°N 90.391389°E
Nazarovo Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Nazarovo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nazarovo témájú médiaállományokat.

Nazarovo (oroszul: Назарово) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Nazarovói járás székhelye.

Népessége: 52 817 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Krasznojarszktól 192 km-re vagy 220 km-re nyugatra, a Csulim (az Ob mellékfolyója) bal partján helyezkedik el, az észak–déli irányú Acsinszk–Abakan vasútvonalon. Országút köti össze a kb. 40 km-re északra fekvő Acsinszkkal és az R254-es főúttal, valamint dél felé Uzsuron át az R257-es főúttal.

A város a Nazarovói-medence északi részén, az erdős sztyepp övben fekszik. Közvetlen közelében működik a Kanszk-acsinszki-szénmedence egyik legnagyobb külszíni fejtése.

A kis orosz falu a 18. század elején keletkezett. 1888-ban fedezték fel a határában elterülő szénlelőhelyet. A transzszibériai vasútvonal acsinszki állomásáról 1913-ban kezdődött a dél felé vezető szárnyvonal építése, amit megakasztott a világháború. Végül 1926-ban indult meg a közlekedés Nazarovón át az Acsinszk–Abakan vasútvonalon. A falu 1924-ben járási székhely lett.

A nazarovói barnaszén külfejtést 1947-ben kezdték építeni, a kitermelést 1951-ben kezdték meg. A város nagy teljesítményű hőerőműve 1955-től 1961-ben épült. Átadásának évében, 1961-ben a település városi rangot kapott. Ezt követően több nagy iparvállalat létesült.

A Kanszk-acsinszki-szénmedencéhez tartozó nazarovói külfejtés kitermelését a Szibériai Szén-energetikai Társasághoz (Сибирская угольная энергетическая компания – СУЭК) [SZUEK] tartozó cég végzi. A bányászat nagyteljesítményű exkavátorokkal történik. Az évente kitermelt kb. négy millió tonna barnaszén 95%-át a helyi hőerőműben hasznosítják, amely a város hőellátását is biztosítja.^[2]

Az 1308 MW teljesítményű erőmű a Csulim partján épült, működése a környezetet erősen szennyezi. Hűtésre természetesen a folyó vizét használják.

A város további jelentős iparvállalata a hőszigetelő anyagok gyára,^[3] valamint a Kelet-szibériai Fémszerkezeti Gyár, mely az 1970-es évek elején kezdte meg a termelést. Üzemeiben nagy szibériai atom-, víz- és hőerőművek, hidak fémszerkezeti elemei készülnek.^[4]

A szovjet korszakban alapított számos nagyvállalat, köztük a város egykori betonszerkeszti gyára és nagy mezőgazdasági gépgyára a 21. századra megszűnt.

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva].