Nesbitt-egyenlőtlenség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A matematikában a Nesbitt-egyenlőtlenség a Shapiro-egyenlőtlenség egy speciális esete. Tegyük fel, hogy a, b és c pozitív valós számok. Ekkor:

a b + c + b a + c + c a + b 3 2 {\displaystyle {\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\geq {\frac {3}{2}}}

Bizonyítás

Első bizonyítás

Kezdjük a Nesbitt-egyenlőtlenséggel (1903)

a b + c + b a + c + c a + b 3 2 {\displaystyle {\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\geq {\frac {3}{2}}}

átalakítjuk a bal oldalát:

a + b + c b + c + a + b + c a + c + a + b + c a + b 3 3 2 . {\displaystyle {\frac {a+b+c}{b+c}}+{\frac {a+b+c}{a+c}}+{\frac {a+b+c}{a+b}}-3\geq {\frac {3}{2}}.}

Átalakítva:

( ( a + b ) + ( a + c ) + ( b + c ) ) ( 1 a + b + 1 a + c + 1 b + c ) 9. {\displaystyle ((a+b)+(a+c)+(b+c))\left({\frac {1}{a+b}}+{\frac {1}{a+c}}+{\frac {1}{b+c}}\right)\geq 9.}

Majd pedig:

( a + b ) + ( a + c ) + ( b + c ) 3 3 1 a + b + 1 a + c + 1 b + c . {\displaystyle {\frac {(a+b)+(a+c)+(b+c)}{3}}\geq {\frac {3}{{\frac {1}{a+b}}+{\frac {1}{a+c}}+{\frac {1}{b+c}}}}.}

Most a bal oldalon van a számtani közép és jobbra a harmonikus közép, tehát ez az egyenlőtlenség igaz, hiszen a számtani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség igaz 3 pozitív szám esetén.

Második bizonyítás

Tegyük fel, hogy a b c {\displaystyle a\geq b\geq c} . Ekkor viszont:

1 b + c 1 a + c 1 a + b {\displaystyle {\frac {1}{b+c}}\geq {\frac {1}{a+c}}\geq {\frac {1}{a+b}}}

Felhasználva a rendezési egyenlőtlenséget tudjuk, hogy:

a b + c + b a + c + c a + b a a + b + c a + c + b b + c {\displaystyle {\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\geq {\frac {a}{a+b}}+{\frac {c}{a+c}}+{\frac {b}{b+c}}}
a b + c + b a + c + c a + b b a + b + a a + c + c b + c {\displaystyle {\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\geq {\frac {b}{a+b}}+{\frac {a}{a+c}}+{\frac {c}{b+c}}}

A kettőt összeadva kapjuk, hogy :

2 ( a b + c + b a + c + c a + b ) a + b a + b + a + c a + c + b + c b + c = 3 {\displaystyle 2\left({\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\right)\geq {\frac {a+b}{a+b}}+{\frac {a+c}{a+c}}+{\frac {b+c}{b+c}}=3}

Ha ezt osztjuk 2-vel, akkor megkapjuk a kívánt állítást.

Harmadik bizonyítás

Legyen s = a + b + c {\displaystyle s=a+b+c} . Mivel az f ( x ) = x s x {\displaystyle f(x)={\frac {x}{s-x}}} függvény konvex a ( 0 , s ) {\displaystyle (0,s)} szakaszon, így a Jensen-egyenlőtlenség szerint:

1 3 f ( a ) + 1 3 f ( b ) + 1 3 f ( c ) f ( s / 3 ) = s / 3 s s / 3 = 1 2 {\displaystyle {\frac {1}{3}}f(a)+{\frac {1}{3}}f(b)+{\frac {1}{3}}f(c)\geq f(s/3)={\frac {s/3}{s-s/3}}={\frac {1}{2}}} ,

ami 3-mal átszorozva a bizonyítandó egyenlőtlenséget adja:

a b + c + b a + c + c a + b 3 2 {\displaystyle {\frac {a}{b+c}}+{\frac {b}{a+c}}+{\frac {c}{a+b}}\geq {\frac {3}{2}}} .

Általánosítások

  • i = 1 n a i j = 1 n a j a i n n 1 {\displaystyle \sum \limits _{i=1}^{n}{\frac {a_{i}}{\sum \limits _{j=1}^{n}a_{j}-a_{i}}}\geq {\frac {n}{n-1}}} (mindhárom bizonyítás módszerével azonnal megkapjuk ennek az általánosításnak a bizonyítását is.)
  • Shapiro-egyenlőtlenség
  • Titu-lemma
  • súlyozott változat
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap