Perczel Béla (igazságügy-miniszter)

Ez a szócikk az 1819–1888 között élt magyar jogászról, politikusról, miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Perczel Béla (egyértelműsítő lap).

Perczel Béla
Perczel Béla portréja (Borsos József felvétele)
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1875. március 2. – 1878. június 30.
Előd	Pauler Tivadar
Utód	Pauler Tivadar
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő 1884 – 1888
Utód	Szabó Miklós
Születési név	Perczel Béla Ferenc Lajos
Született	1819. június 15. Börzsöny
Elhunyt	1888. március 25. (68 évesen) Budapest[1]
Párt	Szabadelvű Párt Deák-párt
Házastársa	boronkai és nezettei Boronkay Elvira (1827–1894)
Gyermekei	Perczel Dezső
Foglalkozás	politikus bíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Béla témájú médiaállományokat.

Bonyhádi Perczel Béla Ferenc Lajos (Börzsönypuszta, 1819. június 15. – Budapest, 1888. március 25.), Magyarország igazságügy-minisztere, a Magyar Királyi Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, a képviselőház elnöke, az I. osztályú Vaskorona rend lovagja, jogász.^[2]

A nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Édesapja bonyhádi Perczel Sándor (1778–1861), nemesi felkelők gyalog századosa, földbirtokos, édesanyja kajdacsi Kajdacsy Erzsébet (1782–1836) volt. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Gábor (1736–1785), Tolna vármegye főszolgabírája és jobaházi Dőry Anna Rozália (1748–1820) voltak. Anyai nagyszülei kajdacsi Kajdacsy Ferenc (1733–1798), Tolna vármegye alispánja, követe, és cséfalvai Cséfalvay Judit voltak. Az egyik apai nagybátyja bonyhádi Perczel Ádám (1770–1833), Tolna vármegye 1809-dik inszurgens alezredese, földbirtokos. Perczel Béla egyik fivére bonyhádi lovag Perczel Mór (1811–1899) 1848–49-es honvédtábornok volt.

Jogi tanulmányai befejezése után a vármegye közigazgatásban tevékenykedett. 1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848–49-ben Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848–49. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860–61-ben helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák-párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt.

1845. május 29-én feleségül vette Zombán boronkai és nezettei Boronkay Elvira Karolina Kornélia Kasszandra (Rácalmás, 1827. február 15.–Budapest, 1894. október 23.) kisasszonyt,^[3] boronkai és nezettei Boronkay Miklós (1782–1861), földbirtokos és jeszenicei Jankovich Apollónia (1783–1835) lányát. Az apai nagyszülei boronkai és nezettei Boronkay Pál (1734–1808), földbirtokos, és szentgyörgyvölgyi Csupor Karolina voltak. Az anyai nagyszülei jeszenicei Jankovich Miklós (1723–1797), királyi tanácsos, jászkunkapitány, földbirtokos, és beniczi és micsinyei Beniczky Angéla (1743–1808) voltak. Perczel Béla és Boronkay Elvira házasságából öt fiú és egy lány született:

• bonyhádi Perczel Dezső Miklós József Emil (Szekszárd, 1848. január 18. – Bonyhád, 1913. május 18.), Magyarország belügyminisztere, szabadelvű párti politikus. Neje: bonyhádi Perczel Julianna (Norwood, London, Anglia, 1852. november 27.–Budapest, 1911. március 29.), Perczel Mór és Sárközy Julianna egyik lánya.^[4]
• bonyhádi Perczel Gizella Laura Apollónia Erzsébet (Bonyhád, 1846. március 2.–Budapest, 1915. október 6.).^[5][6] Férje: Hegedüs Imre (1841–Bad Gleichenberg, 1886. július 11.), pénzügyminisztéri osztály tanácsos, a kassa-odebergi vasút felügyelő bizottsága tagja.^[7]
• bonyhádi Perczel Aurél (Bonyhád, 1850. március 29.–Budapest, 1877. szeptember 26.),^[8][9] Rákospalotán halt meg párbajban. Nőtlen.^[10]
• bonyhádi Perczel Béla György Pál Ferenc (Bonyhád, 1851. október 4.–1917)^[11] Neje: Sponar Amália.
• bonyhádi Perczel Dénes Pál Sándor Gábor (Bonyhád, 1853. szeptember 25.–Debrecen, 1933. december 25.), tábornok, Ferenc József-rend lovagja.^[12] Neje remmingsheimi Hipp Flóra (Németpalánka, 1864. október 8. – Bonyhád, 1953. június 11.)
• bonyhádi Perczel Ferenc Sándor Félix Nobert (Bonyhád, 1856. november 5.–Budapest, 1914. január 21.), az OMGE igazgató tanácsának tagja, a Magyar Mezőgazdák Szövetsége vezérigazgatója.^[13][14] Neje: leveldi Kozma Flóra (1863–Baracska, 1925. december 31.).^[15]

• Magyar életrajzi lexikon
• Életrajza az 1887-1897-es országgyűlés almanachjában
• Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 105-108. oldal. Argumentum Kiadó, 2002

• Csemegi Károly