Peter Simon Pallas
| Peter Simon Pallas | |
 | |
| Született | 1741. szeptember 22. Berlin |
| Elhunyt | 1811. szeptember 8. (69 évesen) Berlin |
| Állampolgársága |
|
| Nemzetisége | német |
| Gyermekei | Albertine von Wimpffen (Pallas) |
| Szülei | Simon Pallas |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Royal Society tagja |
| Sírhelye | Berlin |
 | |
| Peter Simon Pallas aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Simon Pallas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peter Simon Pallas (Berlin, 1741. szeptember 22. – Berlin, 1811. szeptember 8.) német zoológus és botanikus, aki Oroszországban tevékenykedett. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Pallas”. A botanikai és mikológiai tudományos nevek fajleírója/i (auktora) a későbbi szakmunkákban idézve teljes névvel vagy rövidítéssel szerepelnek, ekként: „Pall.”. A botanikában a szerző idézése arra a személy vagy személyekre vonatkozik, aki érvényes módon, az ICBN szabályainak megfelelően[1] publikáltak egy botanikai nevet vagy taxont. A sokszerzős közleményekben a leírásban az autentikus[2](1-3) szerző, ettől több auktor esetében "X et al." vagy "X & al." formában is szerepelhetnek.[3] Régebben, amikor a „botanika” részeként tekintettek a gombákra, a mikológusok gyakran botanikusként szerepeltek. A gomba- és zuzmófajok mikológus leíróiról időszakonként frissülő listák állnak rendelkezésre,[4][5] illetve online elérhető adatbázisok is tartalmazzák.[5]
Élete és munkássága
Peter Simon Pallas 1741. szeptember 22-én született Berlinben Simon Pallas orvosprofesszor fiaként. Tanulmányait kezdetben magántanároknál, később Halléban és a Göttingeni Egyetemen folytatta. 1760-ban a leideni egyetemen szerezte meg a doktori fokozatát. Zoológusként kezdte tudományos pályafutását, de 1766-ban II. Katalin cárnő Oroszországba hívta. Természettudományos megfigyelései mellett tanulmányozta a meglátogatott népek kultúráját és kutatta eredetüket, többek között írt a finnugor népekről is. Műveiben átfogott több tudományterületet: geológiát, ásványtant, zoológiát és botanikát. 1784–1815 között írta meg a Flora Rossica-t, majd elkezdett dolgozni a Zoographica Rosso-Asiatica-n (1811–1831).
1793–1794 között újabb expedíciókban vett részt. II. Katalin cárnő tudományos munkáját elismerve birtokot adományozott Szimferopolban a tudósnak, ahol 1810-ig élt. Ezt követően Pallas elhagyta Oroszországot és visszatért Berlinbe. 1811. szeptember 8-án hunyt el.[6]
Tagságai
- 1764 Royal Society
- 1764 Leopoldina Német Természettudományos Akadémia[7]
- 1777 Akademie der Wissenschaften zu Göttingen (külső)[8]
- 1784 Royal Society of Edinburgh
- 1790 Académie des sciences[9]
Művei
- Dissertatio inauguralis de infestis viventibus infra viventia (Leiden: Lugduni Batavorum, 1760)
- Elenchus zoophytorum, sistens generum adumbrationes generaliores et specierum cognitarum succinctas descriptiones, cum selectis auctorum synonymis (Hága: van Cleef, 1766)
- Miscellanea zoologica, quibus novæ imprimis atque obscuræ animalum species describuntur et observationibus iconibusque illustrantur (Hága, 1766)
- Spicilegia zoologica (Berlin, 1767–1777)
- Lyst der Plant-Dieren, bevattende de algemeene schetzen der geslachten en korte beschryvingen der bekende zoorten (Utrecht: van Paddenburg & van Schoonhoven, 1768)
- De ossibus Sibiriae fossilibus, craniis praesertim Rhinocerotum atque Buffalorum, observationes (Novi Commentarii Academiae Scientiarum Imperialis Petropolitanae, XIII, Szentpétervár, 1768)
- Naturgeschichte merkwürdiger Thiere (Berlin, 1769–1778)
- Dierkundig mengelwerk, in het welke de nieuwe of nog duistere zoorten van dieren, door naauwkeurige afbeeldingen, beschryvingen en verhandelingen opgehelderd worden (Utrecht: van Paddenburg & van Schoonhoven, 1770)
- Reise durch verschiedene Provinzen des Russischen Reichs (Szentpétervár, 1771–1801)
- Merkwürdigkeiten des Morduanen, Kasaken, Kalmücken, Kirgisen, Baschkiren etс., Frankfurt & Lipcse, 1773–1777, 3 kötet)
- Puteshestviye po raznym provintsiyam Rossiyskogo gosudarstva (Szentpétervár, 1773–1788)
- Flora Rossica (Szentpétervár, 1774–1788, 2 részben)
- Observations sur la formation des montagnes et sur les changements arrivés au Globe, particulièrement à l’Empire de Russie (Acta Academiae Scientiarum Imperialis Petropolitanae, Szentpétervár, 1777)
- Novae species Quadrupedum e Glirium ordine (Erlangen, 1778)
- Mémoires sur la variation des animaux (Acta Academiae Scientiarum Imperialis Petropolitanae, Szentpétervár, 1780)
- Katalog rasteniyam, nakhodyashchimsya v Moskve v sadu yego prevoskhoditel'stva deystvitel'snogo statskogo sovetnika i Imperatorskogo Vopitatel'nogo doma znamenitogo blagodetelya, Prokofiya Akinfiyevich Demidova, sochinyonnyy P. S. Pallasom, adademikom sankt-peterburgskim (Szentpétervár, 1781)
- Icones Insectorum praesertim Rossiae Sibiriaeque peculiarium (Erlangen, 1781–1806, 4 kötetben)
- Opisaniye rasteniy Rossiyskogo gosudarstva, s ikh izobrazheniyami (Szentpétervár, 1786)
- Sravnitel'nyye slovari vsekh yazykov i narechiy, sobrannyye desnitsey Vsevysochayshey osoby imperatritsy Yekateriny II (Szentpétervár, 1787–1789, 2 kötetben)
- Tableau physique et topographique de la Tauride (Nova Acta Academiae Scientiarum Imperialis Petropolitanae, X, Szentpétervár, 1792)
- Kratkoye fizicheskoye i topograficheskoye opisaniye Tavricheskoy oblasti (Szentpétervár, 1795)
- Bemerkungen auf einer Reise in die südlichen Statthalterschaften des Rußischen Reichs in den Jahren 1793 und 1794 (Lipcse, 1799–1801)
- Species Astragalorum descriptae et iconibus coloralis illustratae (Lipcse, 1800)
- Travels through the southern provinces of the Russian Empire (London, 1802, in 2 volumes)
- Illustrationes plantarum imperfecte vel nondum cognitarum (Lipcse, 1803)
- Zoographia rosso-asiatica (Szentpétervár, 1811, 3 kötet)
Jegyzetek
- ↑ International Code of Botanical Nomenclature (Saint Louis Code), Electronic version. International Association for Plant Taxonomy, 2000 [2002. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva.]. (Hozzáférés: 2024. július 16.)
- ↑ https://hu.wiktionary.org/wiki/autentikus
- ↑ https://en.wiktionary.org/wiki/et_al
- ↑ szerk.: P. M. Kirk & A. E. Ansell: Authors of Fungal Names: A list of authors of scientific names of fungi, with recommended standard forms of their names, including abbreviations, Index of Fungi. Wallingford: C.A.B. International, 95. o. (1992). ISBN 0 85198 833 4
- ↑ a b Authors of fungal names. Version 2 [archivált változat]. Wallingford, UK: CABI Bioscience, 85. o. (2004). Hozzáférés ideje: 2011. február 11. [archiválás ideje: 2011. július 26.]
- ↑ Hírek és érdekességek az urali (finnugor, szamojéd) népekről, http://renhirek.blogspot.com/2009_01_30_archive.html
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
- ↑ Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Band 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Band 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 184.
- ↑ Verzeichnis der Mitglieder seit 1666: Buchstabe P (francia nyelven). Académie des sciences
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Simon Pallas című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Elenchus Zoophytorum Sistens Generum Adumbrationes Generaliores Et Specierum Cognitarum Succinctas and Lyst der plant-dieren, bevattende de algemeene schetzen der geslachten en korte beschryvingen der bekende zoorten, met de bygevoegde naamen der schryveren at GDZ Göttingen.
- Zoographia Rosso-Asiatica
- Mearns, Barbara and Richard – Biographies for Birdwatchers
Biológiaportál
Németország-portál
