Potamochoerus

Potamochoerus
Evolúciós időszak: Miocén - jelen
Bojtosfülű disznó (Potamochoerus porcus)
Bojtosfülű disznó (Potamochoerus porcus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae
Nemzetség: Potamochoerini
Gray, 1873
Nem: Potamochoerus
Gray, 1854
Szinonimák
  • Choiropotamus Gray, 1843
  • Koiropotamus Gray, 1843
  • Nyctochoerus Heuglin, 1863
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Potamochoerus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Potamochoerus témájú kategóriát.

A Potamochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk

A Potamochoerus-fajok előfordulási területe kizárólag Afrikában van. A bojtosfülű disznó csak a nyugati esőerdőkben található meg, míg a folyami disznó a nyíltabb területeken, köztük a bozótos szavannákon is előfordul. Az utóbbi fajt betelepítették Madagaszkárra és más szigetekre is.

Megjelenésük

Folyami disznó (Potamochoerus larvatus)

A két faj közül a folyami disznó a nagyobbik, bár nem sokkal; ennek testhossza 100-150 centiméter, marmagassága 66-100 centiméter, farokhossza 30-40 centiméter és testtömege 55-150 kilogramm; míg a színesebb bojtosfülű testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 55-80 centiméter, farokhossza 30-45 centiméter és testtömege 45-115 kilogramm. Mindkét fajnál a kanok nagyobbak a kocáknál. A bojtosfülű disznó talán az összes élő disznófaj közül a legszínesebb; testét rozsdavörös szőrzet borítja, a pofáján és a hátgerinc tájékán fehér mintázat látható; a hasi része is világosabb; a nagy füleiről hosszú sárgásfehér bojtok lógnak. A színes rokontól eltérően a folyami disznó kevésbé színes; a szőrzete főleg barnás vöröses árnyalattal; a fejétől a háta közepéig, hosszabb és világosabb szőrszálak láthatók. Ormányszerű pofáik megkeményedett, mozgatható csúcsban végződnek, ezekkel túrják a földet. Az agyaraik jól fejlettek, de jóval kisebbek, mint a varacskosdisznóké (Phacochoerus), vagy a rokon erdei disznóé (Hylochoerus meinertzhageni).

Életmódjuk

Mindkét faj példányai magányosan élnek. Mindenevőként egyaránt táplálkoznak növényi és állati eredetű táplálékkal is. A dögöket sem vetik meg. Ezek az állatok, mint sok más disznófaj számos ragadozónak - köztük az embernek is - szolgálnak táplálékul.

Szaporodásuk

Mivel igen közeli rokonságban állnak, a két faj szaporodási szokása nagyon hasonló; sőt azokon a helyeken ahol a két disznó elterjedési területe fedi egymást, hibrid példányok is létrejöhetnek. Az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A párzási időszak főleg ősszel van; a folyami disznó nagyobb elterjedésének köszönhetően más évszakban is meglehet. A vemhesség 120-127 napig tart, ennek végén 1-4 malac születik. Az elválasztás körülbelül 3 hónap után következik be, de a malacok, a következő alomig az anyjukkal maradnak.

Rendszerezésük

A nembe az alábbi 2 élő faj tartozik:

A Wikifajok szerint az alábbi 5 fosszilis faj is ebbe a nembe tartozik:

  • Potamochoerus afarensis
  • Potamochoerus magnus Arribas & Garrido, 2008
  • Potamochoerus nodosarius
  • Potamochoerus palaeindicus
  • Potamochoerus theobaldi

Források

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Arribas, A.; Garrido, G. 2008: A new wild boar belonging to the genus Potamochoerus (Suidae, Artiodactyla, Mammalia) from the Eurasian Late Upper Pliocene (Fonelas P-1, cuenca de Guadix, Granada). In: Arribas, A. (ed.), Vertebrados del Plioceno superior terminal en el suroeste de Europa: Fonelas P-1 y el Proyecto Fonelas. Cuadernos del Museo Geominero, (10): 337-364. ISBN 978-84-7840-764-4 PDF
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap