Potok (Berek)
 | Ez a szócikk a Berek községben fekvő Potok településről szól. Hasonló címmel lásd még: Potok (egyértelműsítő lap). |
| Potok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Berek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43232 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 19″, k. h. 16° 51′ 33″45.7385, 16.859145.738500°N 16.859100°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 19″, k. h. 16° 51′ 33″45.7385, 16.859145.738500°N 16.859100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Potok (1910 és 1981 között Mali Potok) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
Fekvése
Belovártól légvonalban 18, közúton 24 km-re délre, községközpontjától 2 km-re keletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a Krivaja-patak jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.
Története
A település a 17. században a folyamatos betelepítések következtében jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pottok” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pottok” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pottok” néven 41 házzal, 215 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 107, 1910-ben 138 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 70%-a horvát, 13%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 64 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 107 | 106 | 119 | 124 | 136 | 138 | 144 | 161 | 183 | 164 | 151 | 125 | 100 | 63 | 52 | 64 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 526. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Berek község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
