Prewitt–Allen Régészeti Múzeum
Prewitt–Allen Régészeti Múzeum | |
Vitrinek a folyosón | |
A múzeum adatai | |
Elhelyezkedés | Salem Amerikai Egyesült Államok |
Alapítva | 1950 |
Elhelyezkedése | |
Prewitt–Allen Régészeti Múzeum Pozíció Oregon térképén | |
é. sz. 44° 52′ 56″, ny. h. 122° 57′ 39″44.8823, -122.960944.882300°N 122.960900°WKoordináták: é. sz. 44° 52′ 56″, ny. h. 122° 57′ 39″44.8823, -122.960944.882300°N 122.960900°W | |
A Prewitt–Allen Régészeti Múzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Prewitt–Allen Régészeti Múzeum témájú médiaállományokat. |
A Prewitt–Allen Régészeti Múzeum az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Salem városában, a Corban Egyetem campusán elhelyezkedő múzeum.
900 darabos gyűjteménye főleg a keleti mediterrán térségből származik; egy palimpszeszt és ősi olajlámpák mellett a rosette-i kő és Hammurapi törvényoszlopának másolatai is megtalálhatók itt.
Története
Robert Allen 1953-ban, még az iskola kaliforniai campusán tett erőfeszítéseket egy múzeum létrehozására,[1][2] mivel úgy gondolta, hogy a műtárgyak a kurzusai jó szemléltetőeszközeiként szolgálnának.[3] Ugyanezen évben egy ötödik századi papirusztöredéket vásárolt. Az 1964-től hét éven át tartó gyűjtőmunkája során a Közel-Kelet és Európa 39 országából gyűjtött leleteket. A főiskolára 1971 májusában tért vissza.[4]
A múzeum korábban a Robert S. Allen nevet viselte. 1975-ben Allen papirusztöredékét kölcsönadták a California Institute of Technologynak, hogy azon tesztelhessék a Mariner-szondák által küldött képek élesítéséhez használt szoftvert; a folyamat célja volt, hogy a kikaparással és felülírással eltüntetett eredeti szöveget olvashatóvá tegyék.[3] 1998-ban a múzeum gyűjteménye hatszáz darabosra nőtt,[5] ekkor kurátora Adrian Jeffers lett.[6] 2008 márciusában megszerezték Tutanhamon maszkjának teljes méretű mását,[7][8] az évben később pedig egy kilencvenezer dollár értékű Tóra-tekercset adományoztak az intézménynek. A 43 centiméteres darab a mai Irak területéről származik.[6] 2009-re a gyűjtemény elérte mai nagyságát.[9]
Névadói
A múzeum névadói Robert S. Allen és Frank Prewitt, akik az 1950-es években hozzájárultak létrejöttéhez.[2] Allen ötven éven át volt az iskola teológiaoktatója,[2][5] Prewitt pedig postai kézbesítő, amatőr régész, 1956 és 1969 között pedig a főiskola régészeti óraadója volt.[2][5][9]
Gyűjteménye
A múzeum gyűjteménye az egyetemi könyvtár emeleti folyosóján van kiállítva.[7][10] A műtárgyak főként a keleti mediterrán térségből származnak;[5] ebbe beletartoznak mai országok (Görögország, Törökország, Libanon, Izrael, Irak, Egyiptom és mások), valamint ókori területek (Sumer, Mezopotámia és Palesztina) is.[11] Az intézmény szerint ők az egyetlen ilyen létesítmény Brit Columbia és Kalifornia között.[2][5]
A gyűjtemény részét képezi az olajlámpák evolúcióját bemutató kiállítás, ahol a világítótestek időrendben a bronzkortól a vaskoron át a középkorig vannak sorba rendezve.[2][10] Megtalálhatók itt az ókori Palesztina, Mezopotámia, Egyiptom és Görögország mindennapi életét bemutató kéziszerszámok, fazekastárgyak, nyílvesszők, könnygyűjtő üvegek, ivóedények, parfümös üvegek, érmék és agyagtáblák is.[2][5][10]
A gyűjtemény legértékesebb darabja a 700-as évekből származó palimpszeszt,[2] melyen Vergilius Georgikonjának görög nyelvű összefoglalóját írták felül A bölcsesség könyvével kapcsolatos kopt nyelvű szövegekkel.[5] Az eredeti kézírás az 5. századból származik.[1][2]
A legrégebbi darabok az időszámításunk előtt 3000-ből származó fazekastárgyak,[7] de megtalálhatóak itt az időszámításunk előtt 2700-tól az időszámításunk szerint 1. századig tartó időszakból eredő, Beér-Sevából származó agyagtáblák is.[1] Egy amforát egy földközi-tengeri hajóroncsban találtak meg.[5]
A gyűjteményben számos, a múmiákhoz köthető elem található, például a belső szervek tárolására szolgáló, gorillaalakú kanópuszedények,[5] illetve egy időszámításunk előtt 1500-ból származó sólyommúmia, amely Ozirisz alakjába van tekerve.[1][10]
A múzeumban számos replika is található, például a rosette-i kő[5][7] vagy Hammurapi törvényoszlopának bazaltba vésett másolata.[5][11] Megtalálhatók itt III. Sulmánu-asarídu obeliszkjének,[1] Nofertiti ékszereinek, továbbá Tutanhamon mellszobrának másolatai is.[10] Az intézmény rendelkezik az Újszövetség összes kéziratának teljes körű másolataival is.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Historical Overview (angol nyelven). Prewitt–Allen Régészeti Múzeum. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
- ↑ a b c d e f g h i Tara Tamaribuchi: Museum is well-kept secret. (angolul) Statesman Journal, (1999. szeptember 1.) 4C. o.
- ↑ a b Richard Muntz: Cal. Institute of Technology Borrows Rare Manuscript (angol nyelven). Prewitt–Allen Régészeti Múzeum, 1976. július. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
- ↑ Robert Allen’s Travels (angol nyelven). Prewitt–Allen Régészeti Múzeum. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
- ↑ a b c d e f g h i j k Elaine Beebe: Museum at Salem school gives a trip through time. (angolul) Register-Guard, (1998. szeptember 22.) B1–B2. o.
- ↑ a b Ellen Kersey: South Salem Today: Three serve Corban College for decades. (angolul) Statesman Journal, (2008. december 31.) 1. o.
- ↑ a b c d Life: Tut replica at Corban. (angolul) Statesman Journal, (2008. július 1.) 3. o.
- ↑ Ron Cowan: Briefs: Tut replica on display at Corban. (angolul) Statesman Journal, (2008. június 11.) 5. o.
- ↑ a b Prewitt–Allen Archaeological Museum (angol nyelven). Corban Egyetem. [2021. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
- ↑ a b c d e Holly Hamlin: Life: Library at Corban College has a surprising museum. (angolul) Statesman Journal, (2009. január 27.) 1. o.
- ↑ a b Sarah Evans: Saddam’s land houses rich Babylon history. (angolul) Statesman Journal, (2003. március 26.) 3A. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Prewitt–Allen Archaeological Museum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Hivatalos honlap Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)