Rarotongai tengerilégykapó
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pomarea dimidiata (Hartlaub & Finsch, 1871) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rarotongai tengerilégykapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rarotongai tengerilégykapó témájú kategóriát. |
A rarotongai tengerilégykapó vagy kakerori (Pomarea dimidiata) madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A rarotongai tengerilégykapó a Cook-szigetekhez tartozó Rarotonga sziget endemikus madara.
Megjelenése
Ez a madár azért különös, mivel növekedése során többször is átalakítja tollazatának színezetét.[1] Például négy év alatt a rarotongai tengerilégykapó tollazatának a színezete a narancsszínűtől a szürkés-narancsszínűn át a tiszta szürkéig változik.
Életmódja
Mivel nagyjából a ragadozó mentes óceáni, trópusi szigetek egyik lakója, a kakeori eléggé hosszú életű egy 22 grammos madárhoz képest;[1] általában 7-9 évig él. A fiókák 85-89 százaléka válik felnőtté; ez a szám nagyjából megegyezik a pompás lantfarkúmadár (Menura novaehollandiae) és a selyemmadár (Ptilonorhynchus violaceus) túlélési rétéjéval,[2] és körülbelül tízszer nagyobb, mint a holarktikus énekesmadarak esetében. A megfigyelés az 1980-as évektől folyik és 24 meggyűrűzött rarotongai tengerilégykapót vett igénybe. Ez a magas túlélési ráta, annak köszönhető, hogy a fiókákat a korábbi fészekaljból származó madarak is táplálják, illetve védelmezik.[3]
Szaporodása
A hímek már egyévesen ivarérettek, azonban csak négy év után szaporodnak.[4] Egy fészekben általában 2 tojás van.
Veszélyeztetettsége és védelme
A korábban gyakori madarat a szigetre behurcolt házi patkányok (Rattus rattus) és macskák (Felis silvestris catus) szinte teljesen kiirtották.[5] A csendes-óceáni szigetek egyik legveszélyeztetettebb madarává vált az 1980-as évek közepére.[6] De a patkányok kiirtásával és némi emberi segítséggel, a rarotongai tengerilégykapó állományok újból növekedésnek indultak. Mivel az egész faj csak a Rarotonga szigetre korlátozódik, egy erős trópusi ciklon az egész költőkolóniát megsemmisítheti abban az évben.[4]
Jegyzetek
- ↑ a b “Conservation of kakerori (Pomarea dimidiata) in the Cook Islands in 2004-05”
- ↑ See Australian Bird and Bat Banding Scheme
- ↑ Distribution of known and inferred modes of parental care in families and subfamilies of birds
- ↑ a b “Breeding biology of the kakerori (Pomarea dimidiata) on Rarotonga, Cook Islands”
- ↑ BirdLife International: 'Pomarea dimidiata'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.1. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 16.)
- ↑ [1]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rarotonga Monarch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- BirdLife Species Factsheet. Archiválva 2009. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Képek az interneten a fajról
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
