Rom Pál
| Rom Pál | |
| Született | 1902. július 3. Budapest |
| Elhunyt | 1962. november 22. (60 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1926) |
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-390)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rom Pál (Budapest, 1902. július 3. – Budapest, 1962. november 22.) vegyész, gyógyszerész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).
Életpályája
Rom Pál (1870–1919) betűszedő és Hurm Ilona fiaként született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte; az utóbbin 1926-ban szerzett kémiai doktorátust. 1929-től a Gyógynövénykísérleti Állomás illóolaj-laboratóriumában működött. Ez időben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét. 1948-ban a közgazdasági egyetem mezőgazdasági szakán magántanári képesítést nyert, 1949-től a Kertészeti Kutató Intézetnél működött. 1951-től haláláig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tudományos főmunkatársa volt.
Budapesten hunyt el 60 évesen, 1962. november 22-én.
Munkássága
Gyógy- és illóolajnövények hatóanyagainak vizsgálatával foglalkozott. A budakeszi állami kísérleti telepen 1946-tól különböző illóolajnövények termesztésével kísérletezett, hogy a hazai viszonyoknak megfelelő, legnagyobb illóolajhozamú fajtát kitenyéssze. Számos önálló tanulmánya jelent meg, többségükben a Gyógyszerész című szaklapban.
Főbb munkái
- Organikus vegyületek redukciója magnézium és methylalkohollal (Pécs, 1926)
- Eljárás a növényi mikroszkópos készítmények derítésére (Budapest 1934)
- A magyar borsosmentaolaj előállításáról és vizsgálatáról (Budapest, 1941)
- A Magyar Gyógynövények (Budapest, 1948)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Halinai János: Rom Pál (1902–1962) (Gyógyszerészet, 1962. 12. szám)
- Palotás József: Rom Pál emlékezete 1902–1962 (Élelmiszervizsgálók Közleményei 1962)
