Sarbó Artúr

Szepesváraljai Sarbó Artúr, született Schön Artúr^[2] (Pest, 1867. március 10.^[3] – Budapest, 1943. szeptember 17.)^[4][5] nemzetközi hírű ideggyógyász, a magyar logopédia iskolateremtő személyisége.

Édesapja Sarbó (Schön) Vilmos (1829–1906)^[6] biztosítótársasági vezérigazgató, édesanyja Lőwy Aurélia (Amália) voltak. Orvosi oklevelét Budapesten szerezte (1891), tanulmányait Berlinben, Párizsban, Londonban egészítette ki, dolgozott J. M. Charcot párizsi klinikáján, H. Jackson mellett Londonban. Utána neurológusként a budapesti elmekórtani klinikán, a poliklinika idegosztályán, a Munkásbiztosító Pénztár ideg-szakrendelésén, majd 17 éven át a Szent István Kórház idegosztályának vezető főorvosaként működött.

1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen magántanári, 1909-től rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1898-ban Náray Szabó Sándor felkérésére vállalta el a Roboz József által szervezett Dadogók és Hebegők Gyógytanfolyamának (melynek elnevezése 1900-tól Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyama) párhuzamos vezetését. 1918 szeptemberében benyújtotta lemondását. A gyógypedagógia ügyével azonban később is szoros kapcsolatban maradt. Különösen vonatkozik ez a szakemberképzésre.

1900-tól 1914-ig pedagógusok, iskolaorvosok és egészségtantanárok beszédhiba-javításra felkészítő kurzusait is vezette és a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben is tanított (1904–). Szorgalmazta, hogy a gyógypedagógusokon kívül - a pedagógusképző intézmények tanárainak kellő felkészítésével - minden óvónő, tanító és tanár kapjon kiképzést a munkája során jelentkező logopédiai feladatok ellátására.

Sarbó Artúr mindezeken túl ápolta a külföldi tudományos kapcsolatokat, gyakran szerepelt nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusokon és széles körű szakmai közéleti tevékenységet is folytatott: népszerűsítő előadásokat tartott és gyakran hallatta hangját a gyermekvédelmi, a szociális munka, az iskola-egészségügy érdekében. Egy országos felmérés adataival bizonyította, hogy az iskolás-korú népesség 3,6%-a beszédhibás, s e tanulók 23%-a iskolai előmenetelében is akadályozott. Felhívására további 16 gyógytanfolyam kezdte meg működését az országban. Budapesten „beszédhibás osztályok” szervezésére is sor került. Ezekben az osztályokban a beszédzavarok javítására képesített pedagógusok látták el a tanítás keretében a beszédkorrekciós feladatokat.

Sarbó Artúr logopédiai tudományos kutatói és szakirodalmi tevékenysége hasonlóan gazdag. A beszéd főcímet viselő 300 oldalas kézikönyve (1906) a magyar logopédia egyik legkitűnőbb alkotása. Az orvostudomány történetében mint a magyar neurológia kiváló művelőjét tartják számon.

Házastársa Rosenberg Elza (1877–1961)^[7] volt, akivel 1899. május 1-jén Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.^[8]

Gyermekei

• Sarbó Sarolta Ella (1901–2006). Férje dr. Takács Károly (1895–1956) kincstári alügyész volt.^[9]
• Sarbó Magdolna Karolina (1900–1985) textilvegyész. Férje dr. Egyed Ferenc Lajos miniszteri osztálytanácsos volt.^[10]

• Ideggyógyászati megfigyelések. Budapest, 1897. (Klinikai Füzetek VII. 7.)
• A compensáló gyakorlati gyógymódról. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
• Szabályzat okleveles tanítóknak és tanároknak dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő tanfolyam számára. Budapest 1900.
• Szabályzat dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyamai számára. Budapest, 1900.
• Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Budapest, 1901.
• A hibás beszédű tanulók statisztikája. Orvosi Hetilap, 1901. 20. 330–332. 21. 347–349.
• Az epilepsia kór- és gyógytanának jelen állása. Budapest, 1904.
• A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest, 1906.
• A siketnémák egy új oktatási módjáról. (Bárczi Gusztáv dr. módszere.) Szociális Orvostudomány, 1935. április Klny.

• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 765. o.  Online elérés
• Gordosné Szabó Anna: Sarbó Artúr. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 287-288. o.
• Sarbó Artúr^{[halott link]}
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  

• Bárczi Gusztáv: Professzor Sarbó Artúr emléke. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közl., 1943. 170-171.;
• Gordosné Szabó Anna: A magyar gyógypedagógia logopédia öröksége a XX. sz. közepén. II. Sarbó Artúr. Gyógypedagógiai Szemle, 1993. 2. 94-100.;
• Subosits I.-Göllesz V.: Emlékezés Sarbó Artúrra. Ideggyógyászati Szemle, 1993. 7-8. 279-280.;
• Réthy E.-né: Sarbó Artúr és a kisgyermekkori beszédfejlődés és -fejlesztés elmélete a századfordulón. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 1. 34-39.
• Sarbó Artur, História - Tudósnaptár
• Sarbó Artúr és munkássága, beszéd.hu