Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik

Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik
Típus	vasútijármű-gyártó üzleti vállalkozás
Alapítva	1871
Megszűnt	2005
Székhely	Winterthur
Alapító	Charles Brown
Iparág	járműgyártás
Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 8° 42′ 52″47.4961, 8.7143547.496100°N 8.714350°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 8° 42′ 52″47.4961, 8.7143547.496100°N 8.714350°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik (Svájci Mozdony- és Gépgyár) (SLM) svájci nehézipari vállalat volt winterthuri székhellyel. A mozdonytechnológia megszüntetése után (2000) a vállalatot átnevezték WINPRO-ra, és 2005-ben átvette a Stadler Rail.

A gyárat 1871-ben Charles Brown alapította Winterhornban. Első üzleti sikereit fogaskerekű mozdonyaival érte el, majd villamosokkal. 1890-ben az SLM volt a legnagyobb svájci mozdonygyártó. A különböző gyártókkal, mint a Brown, Boveri & Cie., der Maschinenfabrik Oerlikon und der Société Anonyme des Ateliers de Sécheron együttműködve már korán megépült és Svájcban elterjedt a villamos mozdony, melyhez az SLM szállította az alvázat és a felépítményt.

Svájcban készültek a Schweizerische Bundesbahnen (SBB) sikermozdonyai, mint a Ae 3/6 I, Ae 4/7, Re 4/4 I, Ae 4/4, Ae 6/6, Re 4/4 II, BLS Re 4/4, Re 6/6, Re 450, Re 460 és Re 465 néven. Az utolsónak említett konstrukciónak köszönhetően Norvégiában, Finnországban és Hongkongban is nyertek pályázatokon.

A mozdonyok mellett motor-, traktor- és szivattyúgyártó részleg is volt. A Sulzerrel történt 1961-es egyesülése után ezeken a részlegeken a termelést megszüntették.

Az első mozdony, amely elhagyta a Svájci Mozdony és Gépgyár üzemét, a Vitznau-Rigi-Bahnnak 1873-ban épült Nr. 7 volt. A Nr. 7 sajátossága az volt, hogy függőleges kazánnal épült. Így a fűtéscsöveket ferde helyzetben (hegymenet) is teljesen körülvette a víz a kazánrobbanás kockázatának minimalizálása érdekében. A No. 7-et 1937-ben selejtezték. Ez ma Luzernben látható kiállítva a Közlekedési Múzeumban, és jubileumok alkalmából újra üzemel.^[1][2]

• Weiterhin Bahntechnik aus Winterthur. In: Eisenbahn-Revue International, Heft 10/2003, ISSN 1421-2811
• Nick Georgano: The Beaulieu Encyclopedia of the Automobile, Volume 3 P–Z. Fitzroy Dearborn Publishers, Chicago 2001, ISBN 1-57958-293-1 (englisch) (für die Produktion von Straßenfahrzeugen)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik témájú médiaállományokat.

• SLM-Archiv von SBB Historic Archiválva 2015. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Stadler Winterthur AG ehemals Winpro AG
• DLM AG
• PROSE AG ehemaliges "physikalisches Labor der SLM"