Sigurður Guðmundsson

Izlandi személynév. A második tagja apai vagy anyai név, és nem családnév. Az izlandi nyelvben hivatalos megszólításként a keresztnév használatos. Ábécérendbe is eszerint rendezik azokat.

Sigurður Guðmundsson
Önarckép
Született	1833. március 9. Helluland
Meghalt	1874. szeptember 7. Reykjavík
Nemzetisége	izlandi
Stílusa	nemzeti romantika
Iskolái	Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia
Aki hatott rá	Niels Laurits Høyen
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigurður Guðmundsson témájú médiaállományokat.

Sigurður Guðmundsson vagy Sigurður málari (Sigurður, a festő) (Helluland, 1833. március 9. – Reykjavík, 1874. szeptember 7.) az első igazán hivatásos festő Izlandon. Sokat tett az izlandi honfoglalás ezeréves fordulója ünnepségeinek előkészítéséért.^[1]

Sigurður apja Gudmundur Olafsson, anyja Steinunn Pétursdóttir volt.^[2] A fiú már fiatal korában nagyon szívesen rajzolt és faragott, de a gazdálkodás iránt nem mutatott érdeklődést. Tehetségét felismerve szülei 1849-ben Koppenhágába küldték tanulni.^[3] Rajzai ott is nagy sikert arattak a szakértők körében, és hamarosan díjmentesen tanulhatott a Dán Királyi Képzőművészeti Akadémián. Művei egyre nagyobb érdeklődést keltettek, diáktársai zseninek tartották, és számos tehetős polgár részesítette anyagi támogatásban.^[4]

Nagy hatással volt fejlődésére Niels Laurits Høyen, a kor első számú dán művészettörténésze és kritikusa, az északi nemzeti romantikus stílus híve és alakítója.^[5]

Sigurður 1858-ban költözött vissza Izlandra. Megélhetését portrék festésével, egyházi megrendelések teljesítésével biztosította, de művészileg a nemzeti romantikus témák érdekelték.^[6] Írásaiban felismerte és ostorozta az ország lakóinak sanyarú helyzetét, az óriási szegénységet.^[7] Egyik fő érdeklődési körébe tartoztak a hagyományos izlandi ruházatok, ezen belül is a női viseletek ábrázolása valamint népszerűsítése.^[8]

1861-ben Jón Sigurðsson, az izlandi nemzeti mozgalom elismert vezetője ösztönzésére megkezdte kutatásait Þingvellir környékén, az első izlandi parlament, az Alþingi hagyományos helyszínén. Méréseket végzett, rajzokat és térképeket készített, hogy a rekonstruálja a történelmi helyszínt. Különös jelentősége volt ennek a munkának az izlandi honfoglalás millenniumának, 1874-nek a közeledtével.^[9] Sigurður nagy szerepet játszott az Izlandi Nemzeti Múzeum megalapításában (1863) és működtetésében is.^[10][11] Sokat dolgozott az állandó izlandi nemzeti színház megteremtése érdekében is, díszleteket festett, jelmezeket tervezett. Tervekkel, javaslatokkal részt vett a főváros, Reykjavík fejlesztésében, parkosításában is.^[6]

1874 szeptemberében hosszú, súlyos betegség után hunyt el. Temetésén a nők tiszteletére izlandi nemzeti viseletben jelentek meg.^[12]

• ↑ S. László Katalin: S. László, Katalin. Izland. Tóni Túra (1996). ISBN 963 502 621 8 

Izlandi nyelven:

• Guðrún Gísladóttir og Sigurður Guðmundsson. (1878). Um íslenzkan faldbúning. Kaupmannahöfn: Án útg.
• „Hugvekjur út af þúsundára landnámi Íngólfs og fyrstu byggíngu Íslands“. (1864, 12. ágúst). Þjóðólfur, bls. 159-162.
• Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Kyrtill“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153659/http://www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2182517.
• Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Sigurður Guðmundson málari“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153657/www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2174778.
• Íslenski þjóðbúningurinn. (2002). „Skautbúningur“, Sótt 7. mars 2014 af http://wayback.vefsafn.is/wayback/20041005153653/http://www.buningurinn.is/main/view.jsp?branch=2182560.
• Jón Auðuns (ritstj.). (1950). Sigurður Guðmundsson málari. Reykjavík: Leiftur.
• Jón Sigurðsson og Sigurður Guðmundsson. (1929). „Bréfaviðskifti Jóns Sigurðssonar forseta og Sigurðar Guðmundssonar málara“, Árbók Hins íslenzka fornleifafélags, bls. 34-107.
• Lárus Sigurbjörnsson. (1954) Þáttur Sigurðar málara: brot úr bæjar- og menningarsögu Reykjavíkur. Reykjavík: Helgafell.
• Leikminjasafn Íslands. (e.d.) „Sigurður Guðmundsson málari sest að í Reykjavík“, Sótt 7. mars 2014 af https://web.archive.org/web/20140718022856/http://www.leikminjasafn.is/annall/1858sigg.html.
• Madsen, Karl. (1927). Málaralist Dana. Reykjavík: Íslandsdeild Dansk-íslenzka félagsins.
• Matthías Þórðarson. (1912). „Þjóðmenjasafnið 1863-1913: Vöxtur þess og hagur fyrstu 50 árin“, Árbók Hins íslenzka fornleifafélags, bls. 1-47.
• Páll Briem. (1889) „Sigurður Guðmundsson málari“, Andvari, bls. 1-14.
• Sigurður Guðmundsson. (1857). „Um kvennbúninga á Íslandi að fornu og nýju“, Ný félagsrit, bls. 1-53.
• Sigurður Guðmundsson. (1862, 24. apríl). „Hugvekja til Íslendinga“, Þjóðólfur, bls. 76-77.
• Sigurður Guðmundsson. (1868). Skýrsla um Forngripasafn Íslands í Reykjavík (1. bindi). Kaupmannahöfn: Hið íslenzka bókmenntafélag.
• Sigurður Guðmundsson. (1878). Alþingisstaður hinn forni við Öxará. Kaupmannahöfn: S.L. Möller.
• Þorsteinn Antonsson. (1989, 18. febrúar). „Aldahrollur Sigurðar málara“, Lesbók Morgunblaðsins, bls. 10-11.

(Mind izlandi nyelven)

• „Við listabrunn 19. aldar“; grein í Lesbók Morgunblaðsins 1973
• „Þrjú bréf frá Sigurði Guðmundssyni málara til Jóns Sigurðssonar forseta“; grein í Árbók Hins íslenska fornleifafélags 1930-31
• „Sigurður málari var jarðaður“; grein í Ísafold 1974
• Um íslenzkan faldbúning (útg. 1878) á Bækur.is
• Upplýsingavefur um myndlist og myndhöfunda Archiválva 2011. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigurður málari című izlandi Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.