Spahići (Bihács)
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Spahići (egyértelműsítő lap) |
| Spahići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 450 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Terület | 8,83 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 15° 54′ 32″44.8786, 15.908944.878600°N 15.908900°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 15° 54′ 32″44.8786, 15.908944.878600°N 15.908900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spahići témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Spahići falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
Bihács központjától légvonalban 7, közúton 11 km-re északkeletre, részben az Una jobb partján, részben a Grmeč-hegység Spahić glavica (495 m) nevű csúcsa alatti karsztfennsíkon fekszik ott, ahol a hegy lejtője véget ér. Az Una völgyében a települést a Bunar és Čatrnja forrásai látják el vízzel. Házait gyümölcsösök övezik.[1]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] | Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 611 | 442 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 55 | 7 |
| Összesen | 666 | 450 |
Története
A környék több településéhez hasonlóan Spahići felett és az Una-fennsík szélén is őskori települések maradványait találták. A Palanki nevű helyen a török hódítás előtt is volt templom. A falu felett egy dombon egy romos torony alapjai láthatók. Ez lett volna Spaha tornya, amelyet a Radićban és Zalozjében lévőkhöz hasonlóan állítólag Stojan Janković gyújtott fel.[1]
Annak a bizonyos Spahának, akinek Janković állítólag felgyújtotta a tornyát, a léte nem tisztázott. Azt mondják, egy leszármazottja utána Gradiškában maradt. Azonban nem igazolja semmilyen forrás, hogy a mai lakosság ettől a személytől származott volna. Néhányan azt mondják, hogy „Itedanból”, négyen pedig hogy Anadolból jöttek. A többiek származásáról még ennyit sem lehet tudni.[1]
Lakói mezőgazdasággal és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoztak, majd később tevékenységük inkább a mezőgazdaság felé irányult. Az Unán több vizimalom is üzemelt. A két világháború között sokan Belgrádba mentek dolgozni, ahol a belgrádi házépítésekben segédkeztek. A kitelepített családokra emlékeztetnek a Sekulića kućište, Radetina brdo, Savina njiva és Vukovića strana helynevek.[1]
Nevezetességei
Zapatak nevű településrészén őskori erődített település nyomait találták. A település platója egy 140x50 méteres területet képez, melyet a magaslat többi részétől egy széles és mély árok választ el. További erődítéseknek nincs nyoma. Korát a bronz, vagy a vaskorra teszik.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
További információk
- Bihács város hivatalos oldala
 | Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
